Mi az a felhő, és miért lehet rá szükségem?
Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A felhőalapú számítástechnika (cloud computing) a számítástechnika egyik ágazata.

Ma már többféle felhőalapú szolgáltatás érhető el, ezek nagy részét sokan talán úgy veszik igénybe, hogy nem is tudják, hogy amit használnak épp, az egy felhőalapú szolgáltatás. Az egyik legnépszerűbb példa a Google Docs – amit ha megnyitok a számítógépemen, akkor a program nem az én hardverem fut, hanem az interneten. Ezzel pedig el is jutottunk a felhőszolgáltatás lényegéhez, vagyis, hogy az adatok tárolása, valamint az adathoz és a programjainkhoz való hozzáférés nem a mi számítógépünkön történik, hanem az interneten.

Rendben, rendben, eddig világos, na de honnan ered a misztikusan csengő „felhő”? Ezzel már az irodalom vizeire eveztünk, a felhő ugyanis csak egy régi metafora, amivel korábban a különböző ábrákon az internetet jelezték (hogy ne kelljen mindig szerverfarmok tömegét felrajzolni), mint az a lenti képen is látható.

Forrás: Wikimedia Commons

Ahhoz, hogy megértsük, miért ez a 2010-es évek egyik vezető technológiája, miért használják rengetegen akár a mindennapi életben, akár vállalatként, röviden át kell néznünk, hogy milyen szolgáltatásokat kínálnak ebben a formában, aztán átvesszük azt is röviden, hogy mindez miféle előnyökkel jár.

Jött egy felhő

A felhőszolgáltatásokat több módon csoportosíthatjuk. Például a hozzáférhetőség szerint: ha az adott szolgáltatáshoz bárki hozzáférhet, akkor publikus felhőről beszélünk, ha viszont csak adott személyek, akkor privát felhőről. A privát felhő szolgáltatásra szintén lehet az interneten keresztül csatlakozni, de nem kizárt ebben az esetben a helyi hálózat, vagyis az intranet sem – közepes cégektől felfelé jellemzően intranetet is szoktak használni. Ha pedig már itt tartunk, nyilvánvaló hogy nem ugyanaz a felhőszolgáltatás érdekes egy magánszemélynek, mint egy vállalatnak. Ma már azonban a digitális olvasottság része, hogy képben vagyunk legalább alapszinten a vállalatok számára ajánlott szolgáltatásokkal is.

A cégek (akár az igen nagy cégek is), valamint részben a magánszemélyek jellemzően három módon vehetnek igénybe felhőszolgáltatást:

  • Szoftverszolgáltatás (Software as a Service/SaaS)
    A szoftvert az interneten keresztül használhatjuk. Erre példa a már említett Google Docs, NetSuite vagy Aruba Cloud NextCloud és Jitsi Meet.
  • Platform szolgáltatás (Platform as a Service/PaaS)
    Egy-egy szoftverhez biztosítja a szükséges környezetet terheléselosztással, kezelőfelülettel, valamint ezek rendszeres biztonsági frissítésével. (Google App Engine, OpenShift, Aruba Cloud Jelastic Cloud)
  • Infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service/IaaS)
    Ezt a szolgáltatást az induló vállalatok, de akár az igen nagy cégek is igénybe veszik. Ennek a szektornak az óriásai lényegében virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacitást) biztosítanak más vállalatoknak. (Amazon EC2, Google Compute Engine, Aruba Cloud Private Cloud) A Netflix például az Amazon felhőszolgáltatását veszi igénybe.

Amennyiben a lakossági példákat nézzük, azt vehetjük észre, hogy a vonal kezd elhalványulni a felhőszolgáltatás és a hagyományos, kizárólag helyi gépen futó szoftverek között. A Microsoft Office például a Google Docs-szal ellentétben az én gépemen fut, ugyanakkor ha a dokumentumomról biztonsági mentés történik a Microsoft OneDrive-ra akkor már felhőszolgáltatást vettem igénybe. Sőt ma már a Word, az Excel, a PowerPoint, valamint a OneNote is rendelkezik kizárólag neten keresztül használható verziókkal, amelyekhez nem kell semmit sem telepítenünk.

Miért jó ez bárkinek is?

Mint a szolgáltatást nyújtó cégek listája mutatja, a felhőszolgáltatás nagy üzlet. Ám ez nem véletlen: az ok, hogy a felhő rengeteg előnnyel jár, adott esetben akár az egész emberiség számára. Ha csak a Google Docs-ra gondolunk, számtalan pluszt biztosít ahhoz képest, amikor még Windows '98 alatt pötyögtünk. Ha ellopják a gépünk, vagy csak simán nem férünk éppen hozzá (otthon felejtettük),  a Google Docs dokumentumunkon tovább dolgozhatunk egy másik gépen. Simán megy az eszközök közti váltás is. Tehát a felhőszolgáltatás helyfüggetlen. Adott esetben a hasonló szolgáltatásokért fizetni kell ugyan, de mindez még mindig olcsóbb, mintha mi vásárolnánk meg a szükséges eszközt. A cloud gaming (Stadia, Geforce Now, a Microsoft Game Pass cloud része) használatával sok százezres hardver nélkül futtathatjuk a legújabb játékokat. Egy vállalatnak sem kell drága és nagy teljesítményű gépeket vásárolnia. Itt szükséges megemlíteni a skálázhatóságot is: tehát ha meg is vesszük az eszközöket, lehet, hogy a forgalom növekedésével azok már elégtelennek bizonyulnak. A cloud computing használatával a szolgáltatások viszont rugalmasan alakíthatóak az aktuális igényeinkhez. Ráadásul ebben a szektorban nagy és komoly cégek tevékenykednek, melyek azért az esetek túlnyomó többségében biztosítják a megfelelő minőséget, valamint a rendelkezésre állást is. Összességében tehát számítási kapacitást, tárhelyet válthatunk ki, ráadásul ezekkel elég szabadon, sokrétűen és rugalmasan gazdálkodhatunk megfelelő biztonság mellett.

Azt pedig, hogy mára mennyire az életünk része lett a felhő, egy új kifejezés, a "felhőélmény" (cloud-effect) is mutatja. Ez nem más, mint az online lét élménye, az hogy bárhol, bármikor és bárkivel kapcsolatot tudunk teremteni az olyan alkalmazások segítségével, mint a Dropbox, az iCloud vagy a GoogleDrive. Felhő alapon működik lényegében a Wikipedia, a különböző közösségi médiás felületek, melyek járnak nyilván hátránnyal, de épp most, a világjárvány alatt a fontosságuk megkérdőjelezhetetlen. Sőt az egészségügy jövőjét is ez jelenti, amelynek keretén belül a különböző ellátók rögtön rálátnak a beteg adataira. Például a kiérkező mentő már az ajtón belépve ismeri a beteg kórtörténetét. Újfajta tartalmak is születtek, a kommentek, a Tweetek, a mémek – valójában tehát a felhő és az ahhoz kapcsolódó technológia a minket körülvevő jelen, amely okosan felhasználva jobbá teheti a jövőben az életünket, és amit folyamatosan alakítunk mi magunk is – szerencsés esetben: tudatosan.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt az Aruba Cloud.

(Kép: Pixabay)

 

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.