Egy 350 ezer éves koptatókő miatt kell átértékelnünk az emberiség történelmét.

Kutatók egy 350 ezer éves koptatókövet találtak Izraelben Haifa mellett, a Karmel-hegy Tabun nevű barlangjában. A régészeti felfedezés akkor horderejű, hogy

teljesen átírhatja az emberi evolúcióról való gondolkodást,

ugyanis tanulmányozása során kiderült, hogy az eddig gondoltnál már sokkal hamarabb kifinomult szerszámokat használtak az anyagok koptatásához, csiszolásához, ezzel korábban megjelent a kifinomult szerszámhasználat.

A korai kőkorszakban általában függőleges mozgásokra: ütésre, kalapálásra használták a kezdetleges kőszerszámokat vagy éles szegélyek kiképzésével vágásra. A kutatók szerint viszont a most felfedezett kövön talált anyagok elemzése alapján nem az elejtett állatok feldarabolására használták, hanem a lágy belső részeknél, esetleg az állati bőrök koptatására szolgált a kődarab.

A Haifai Egyetem régészeti intézetének kutatója, Ron Simelmitz elmondta, hogy eddig úgy vélték, csak jóval később, mintegy 200 ezer évvel ezelőtt jelent meg a modern emberré fejlődés során a csiszolás, a súrolás (kaparás), valamint a koptatás az ehhez szükséges eszközökkel.

Ez megváltoztatja gondolkodásunkat technológiai fejlődésünknek erről a szakaszáról

A Tabun-barlangban talált követ kiemelkedő helyzetben helyezték el, ebből pedig eleve arra következtettek a kutatók, hogy eszközként szolgálhatott, amit mikroszkópos felhasználási-kopási elemzése is igazolt, amikor felületét összehasonlították más, természetesen elkopott kőfelszínekkel.

A koptatás tudománya és eszközei jelentős lépést jelentettek a korai emberelődök számára többek közt azért is, mert az elejtett vadak bundája megnyúzásuk után jóval kényelmesebben volt viselhető, ha a bőrből kikoptatták a szerves maradványokat és megpuhították, mert elvesztette kellemetlen szagát és jobban illeszkedett testükre.

Azért is jelentős mérföldkő az emberi viselkedésben és az evolúcióban a csiszolás és dörzsölés vízszintes munkájának megjelenése, – amelyet a lelet alapján az izraeli kutatók legalább 350 ezer évvel ezelőttre datálnak – , mert már előrevetíti a gabona őrlésének sokkal későbbi munkafolyamatát is. Izraelben tízezer évvel ezelőttről találták a gabonaőrlésre utaló legkorábbi maradványokat.

(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: Getty Images)

És ezt olvastad már?
Magyar kutatók segítségével jósolhatják meg a váratlan eseményeket