Azóta mondjuk nem is nagyon jöttünk el otthonról.

Ha kizárólag vízállásjelentést hallgatunk a rádión és képújságot nézünk a tévén, csak az információ számít, teljesen mindegy, milyen minőségben olvassák a centimétereket, és elég szépen kijönnek-e a Commode–64-gyel komponált hangok. Nem tudjuk, te hogy vagy vele – sőt, azt se, létezik-e még képújság –, mi sokkal inkább zenét hallgatunk és filmeket nézünk, ezeknél pedig az élmény alapvető része a hangzás.

Egy hangszóró nem hangszóró, két hangszóró nem térélmény, ezért kell bekábelezni a szobát és körbepakolni a hangfalakat, ha a házimozi szintjét tényleg közelíteni akarjuk a rendes moziélményhez. Illetve… nem kell!

Ha azt mondjuk, elég egyetlen cucc, ami ugyanazt tudja – csak a hifi- és házimozirendszerek úgy 98 százalékánál jobban –, látszólag felülírjuk mindazt, amit eddig írtunk. Ha pedig eláruljuk, hogy valójában ez az egy cucc tizenhárom hangszórót jelent, akkor a minőség már elképzelhető, a térhatás viszont nehezen.

Nem elképzelni kell, hanem hallani: a Sennheiser AMBEO Soundbar leviszi a hajad, ha azt szeretnéd. Lágyan és kristálytisztán szól, ha úgy állítod be, döng, ha döngeted, és mindezt körülötted, miközben az egyébként lakberendezési dizájntárgynak is hibátlan hangsugárzó értelemszerűen csak előtted van.

A gép képes letapogatni a nappalid és a hangvisszaverő felületeit, és virtualizációs technológia segítségével ennek megfelelő 3D-hangzást hoz létre az öt stúdióminőségű magassugárzó, a hat mélysugárzó és a két középsugárzója segítségével. Ha ilyen egy virtuális hangfalrendszer, teregesse szét a hangfalakat a szobában az, aki rakodni jobban szeret, mint zenét hallgatni vagy filmet nézni.

Kipróbáltuk – nagyjából annyi meló volt beüzemelni, mint bedugni egy jack dugót –, aztán a telefonunkról töltött Smart Control applikációval hangmérnökösdit játszottunk, de leginkább csak meghallgattuk a kedvenc számainkat úgy, hogy minden hangszer pontosan úgy szóljon, ahogy a zeneszerző megálmodta, csak közben senki nem ordította a fülünkbe hangosan a refrént, és nem öntöttek le sörrel.

Utána átkapcsoltunk film módra: nem igaz, hogy így még nem hallottunk lövéseket, feszült párbeszédeket és szerelmi vallomásokat, mert jártunk már moziban, igaz, akkor volt a lábunkon cipő, és elég suttyónak néztek volna, ha felvesszük a telefont, amikor csörög. Otthon azért kicsit más.

A kompatibilitáson sem bukik el a Soundbar: kezeli a Dolby Atmos, a DTS:X és az MPEG-H hangformátumokat, a sztereóból és 5.1-es formátumú tartalmakból káprázatos 3D-t csinál, támogatja a legújabb HDMI szabványokat (eARC és Dolby Vision), kompatibilis a 4K passthrough technológiával, beépített Bluetooth-a és Chromecastja van, az app pedig iOS-re és Androidra is letölthető.

Mi kell még? Hát, bő 800 ezer forint – akkor viszont a nappalidból egy koncertterembe sűrített mozi lesz, az pedig elég menő.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Sennheiser.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon