A fűtés sokáig azt jelentette, hogy valamit elégetünk – fát, olajat, gázt, szenet, bármit, ami ég –, vagy erre is használjuk az elektromosságot, nem csak a tévénézéshez. Ma már azonban létezik korszerűbb, energiahatékonyabb, és sokkal környezetkímélőbb módszer is: a hőszivattyú.

Magyarországon a hőszivattyúk csak az utóbbi években kezdtek elterjedni, pedig a technológia egyáltalán nem új. Már a hatvanas években megjelent az igény a hagyományos kazánok kiváltására, az 1973-as olajválság pedig csak fokozta ezt. Nyugaton már a nyolcvanas években elterjedt a technológia, ami a kétezres években nálunk is egyre inkább fűtési alternatívává vált.

De mi is az a hőszivattyú?

A hőszivattyú működési elve nagyon egyszerűen leírva annyi, hogy a rendszer hőt von el egy alacsonyabb hőmérsékletű környezetből, amit aztán egy magasabb hőmérsékletű környezetben ad le. A zárt, speciális gázzal töltött csővezetékrendszer közepére egy kompresszort építenek: a nyomás alatti oldalon (kondenzátor) kicsapódik a gáz, amely egy szelepen keresztül jut át a csővezeték másik oldalára, ahol a folyadék az alacsonyabb nyomáson ismét elpárolog, közben hőt von el a környezetétől, miközben a kondenzátor oldala felmelegszik – ezzel lehet fűteni.

Alacsony hőmérsékletű hőforrást a levegőből, a talajból, felszíni vagy talajvízből is nyerhetünk. A hőszivattyú nem csak környezetbarát megoldás, de olcsóbban is működtethető a hagyományos fűtési-hűtési rendszereknél.

Negyven éve a piacon

A német Stiebel Eltron 1976-ban, az elsők között mutatta be a háztartási méretű hőszivattyúkat, a siker pedig arra ösztönözte őket, hogy fokozatosan elhagyják a termékkínálatukból a gázkészülékeket. A negyvenéves jubileumot új készülékekkel és akciós rendszerárakkal ünnepli a cég.

A legegyszerűbb hőszivattyús megoldás a levegő-víz rendszerű, amilyen például a Stiebel Eltron WPL 15 és WPL 25. Ezekbe építettek először a világon fűtésre optimalizált inverteres kompresszort, alacsony zajkibocsátásuk és kültéri telepítésük miatt pedig kimondottan ideálisak háztartásokhoz. Fűtésre, hűtésre és használati melegvíz-készítésre egyaránt alkalmasak.

Hőszivattyúval kombinált hővisszanyerő szellőztetőgépet is legalább húsz éve gyártanak, néhány éve hűtőfunkcióval is, az LWZ 504 viszont új inverteres kompresszort kapott, amelynek nem csak a teljesítménye nagyobb, hanem szélesebb hőszükséglet-tartományban is alkalmazható. Nem csak passzívházak, hanem akár nagyobb épületek fűtésére-hűtésére is alkalmas, és rendelkezik a darmstadti passzívház intézet igazolásával.

Egy hőszivattyús rendszer kiépítése nem kevés pénzbe kerül, mivel azonban a fűtésnek és a hűtésnek amúgy jelentős költségei vannak, mindenképp megéri gondolkozni és kiszámolni, mikor térül meg a jóval olcsóbban működtethető technológia. A Stiebel Eltronnál komplett levegő-víz hőszivattyús rendszereket most 1 750 000 forinttól kínálnak.

Itt tudsz ajánlatot kérni, ha te sem akarsz fölöslegesen sokat fizetni a fűtésért.

És ezt olvastad már?
Bizalomgerjesztőnek tűnik a Google okosórája, és a róla érkezett infó is