Egy finn szakember rendhagyó módon segítene a szerencsejáték-függőknek
Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Egy finn szakember, Hannu Alho igen merész módon segítene a szerencsejáték-függőknek: olyan orrsprayeket vetne be, amelyek nalaxont tartalmaznak. A szerről talán már hallottál, hiszen a heroinfüggőknél egy ideje alkalmazzák, a hatóanyag ugyanis blokkolja a drogfogyasztás közben fellépő dopamintermelést, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a függőség kialakulásában és lefolyásában.

„Csak berakok egy ötezrest a gépbe”

A finn szakember január végén fogja megkezdeni munkatársaival a kutatást, amelybe 130 önkéntest vonnak bele. A kutató szerint egyébként a történetet elég egyszerű magunk előtt elképzelnünk: a spray – amit az MTA szerint már spré és szpré alakban is leírhatunk – hatóanyaga percek alatt eljut a páciens érintett agyi területeire, majd ott kiváltja a megfelelő hatást. Így amennyiben egy zsugás (elég, mérsékelten vagy akár kibírhatatlanul nagy) késztetést érez az iránt, hogy játsszon – vigyázat, ezt a mondatot így többnyire sosem halljuk sem elgondolva, sem kimondva, helyette inkább olyanokat, hogy „tuti tippet fogtam”, „most érzem, hogy nyerni fogok”, „csak berakok egy ötezrest a gépbe”, „csak leugrok inni egyet a kaszinóba, mert rulett közben ingyenes a fogyasztás” –, elvileg elég beleszórnia egy löketet az orrába, és a dopaminszint olyannyira lecsökken, hogy elmegy a kedve a játéktól. Legalábbis valamennyire. Talán annyira éppen eléggé, hogy a tegnapi fizetés ne „forogjon el”.

A rulettet is mosolygós, boldog emberekkel reklámozzák, mint oly sok mindent, pedig aki évek óta játszik, az tudja: a többség nem jó kedvvel hagyja el a kaszinót

Természetesen, már ha a célszemély uralkodni tud magán néhány pillanatig – vagy valaki a segítségünkre tud lenni a bajban –, szóval akarni is kell a dolgot, eléggé. De hát anélkül meg nem megy, ezt régóta tudjuk.

Nem a dopamin a főgonosz

De ne a dopamint állítsuk be fő gonoszként, hiszen ennek a neurotranszmitternek igen sokrétű a funkciója: többek között szerepe van a mozgáskoordinációban, a motivációban, a jutalomérzésben és -predikcióban, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban, na meg ugye a függőség kialakulásában is, főleg azért, mert viszonylag hamar hozzászokunk az átélt élményekhez, így egyre többre és többre van szükségünk belőle ahhoz, hogy ismét hasonló hatást tapasztalunk meg. Tehát könnyen bekerülhetünk az „egyre többet és többet akarok” ördögi körbe, a dopamin-hullámvasútról pedig nem túl könnyű leszállni. Függőséget egyébként a pornó és a cukor is okozhat, nemcsak az alkohol, a cigaretta vagy a szerencsejátékok, ezért érdemes meggondolnunk már a elején, hogy tényleg kísérletezgetni kezdünk-e bizonyos dolgokkal.

Segíthet leszállni a „dopamin-hullámvasútról”

Amúgy az egész kutatás azon alapszik, hogy bebizonyított: már akkor is elkezd termelődni a dopamin, amikor még csak számítunk a jutalomra, azaz a szer igénybevételének a puszta gondolata is, valamint az azzal való tervezgetés is képes berántani minket az ördögi körbe – jelképesen szólva: a fogadóirodába vagy a kaszinóba –, így jó elejét venni a dolognak. De ez végül is meglepő, hiszen a láncdohányosok is izgatottá válnak az irodában ülve, amikor arra gondolnak, hogy épp elszívnak egy szál cigit, és a cukorfüggők is, akik épp elképzelik álmaik csokiöntetes fánkját maguk előtt.

A másik jól ismert „cimbora”, amelynek ugye csak fél karja van, de így is többet lop, mint ötven igazi

Az azonnali hatásban van a titok nyitja

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy naloxonhoz hasonló anyagot vetettek már be szerencsejáték-függőknél, csakhogy mivel annak legalább egy óra kellett, míg felszívódott, nem igazán volt túl hatékony. Hiszen egy óra alatt gyakorlatilag bármilyen kaszinóba vagy fogadóirodába eljuthatunk, főleg az online világban, ennyi idő pedig bőven elég arra, hogy eljátszunk gyakorlatilag az összes pénzünket – és mg azt is, ami nincs. Az életünk pedig így (ismét) könnyen vakvágányra sodródhat. Ez a spré viszont azonnali megoldást nyújthat a bajban, így őszintén reméljük, hogy a kutatás sikerrel jár, ugyanis nagyon sok embernek jelenthetne fontos kapaszkodót.

És íme a „kistesó”, amely kevésbé ártalmas, de azért érdemes odafigyelni rá:

(forrás: The Guardian, WHO, BBC)

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.