Extrém tulajdonságokkal bír a kutatók szerint.

A Caltech asztrofizikusa, Ilaria Caiazzo arról számolt be a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányban, hogy a Földtől mintegy 130 fényévnyire találtak egy igazán extrém tulajdonságokkal bíró fehér törpét.

A fehér törpék a csillagfejlődés végső stádiumát jelentik, általában nagyjából Föld-méretűek és százszor kisebbek, mint a Nap. Tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó fehér fényt bocsátanak ki.

A ZTF J1901+1458 jelű égitest ugyanis rekordsűrűségű – ennél az égitesteknek csupán két másik típusa, a fekete lyukak és a neutroncsillagok rendelkeznek nagyobb sűrűséggel –, kis méretéhez képest hatalmas tömegű.

A kutatók közlése szerint az erősen mágneses és gyorsan keringő fehér törpe 35%-kal nagyobb tömegű, mint a Nap, átmérője viszont 4300 kilométer, tehát csak kicsivel nagyobb, mint a Holdé. Ez azt jelenti, hogy minden eddig ismert fehér törpénél nagyobb tömeggel, mégis a legkisebb mérettel rendelkezik, sűrűsége hatalmas.

Míg a Nap saját tengelye körüli forgási periódusa nagyjából 27 nap, ezé a fehér törpéé hét perc. Mágneses mezeje nagyjából egymilliárdszor erősebb, mint a Földé.

Caiazzo szerint az ominózus égitest a határán jár annak, amilyen kicsi és amilyen tömegű lehet egy fehér törpe, ami azt jelenti, hogy bármikor felrobbanhat.

A fehér törpe fokozatosan zsugorodik, ezáltal egyre sűrűbbé válik. Ha nem robban fel, az a magja összeomlásához vezethet, ami által neutroncsillaggá válik. Ez a neutroncsillagok kialakulásának eddig ismeretlen útja lehet.

Már a születése is szokatlan volt

Úgy tűnik, a ZTF J1901+1458 egy kettős csillagrendszer terméke, amelyben két csillag keringett egymás körül. Ez a két csillag életciklusa végén külön-külön fehér törpévé alakult, majd spirálisan egymás felé indultak és egyetlen egységgé olvadtak.

Egy kicsivel nagyobb sűrűség esetén az összeolvadás eredménye egy hatalmas csillagrobbanás, vagyis szupernóva lett volna – mondta Ilaria Caiazzo, a Caltech asztrofizikusa, a felfedezésről a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Caiazzo szerint

Eközben...

Zsugorodik a sztratoszféra, ez pedig összezavarhatja a GPS-eket is

A műholdak élettartamára és röppályájára, a rádiósugarak kiterjedésére is hatással lehet.

(Forrás: Nature, MTI, fotó: NASA’s Goddard Space Flight Center/Scott Wiessinger)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Összedőlt egy 2,5 kilométeres baltimore-i híd, miután nekiment egy konténerszállító hajó

A középkategória csúcsa – kipróbáltuk a Redmi Note 13 Pro+ 5G-t

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés