Az IgNobel-díjban a nemzetközi tudományos élet azon szereplői részesülhetnek, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy egészen egyszerűen mulatságos javaslatokhoz vezetett.

Az elismerést rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas. A világjárvány miatt a mostani, egyébként 30. díjátadót online szervezték, de egyes hagyományokat azért megőriztek, például jelen voltak többek között valódi Nobel-díjasok is.

Mutatjuk a nyerteseket:

• Akusztikai IgNobelt vehetettek át az aligátort "héliumos hangon" beszéltető Stephen Reber és kollégái.
• Pszichológiai IgNobelt kapott a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule.
• A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormányai érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna.
• A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között.
• A rovartani IgNobelt nyert Richard Vetter, amiért bebizonyította, hogy sok rovarkutató fél a pókoktól, amelyek egyébként nem is rovarok.
• Az anyagtudományok IgNobel-díját kaptak Metin Eren és kutatótársai, mégpedig azért, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések.

Szerencsére vannak azért kevésbé hasztalan felfedezések is:

(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)