A Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent egy kutatás, amely azt állítja, hogy a veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei öt százalékának kiirtása az egész populáció létét veszélybe sodorhatja. A titok nyitja az, hogy a trófeavadászok kedvelt célpontjai általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek, az optimális gének kiiktatásával pedig ugyebár nő a fajok kihalásának az esélye.
Az emberek űzte vadászat különbözik az állatvilág természetes zsákmányejtéstől, hiszen a trófeagyűjtők a nagy testű állatokra, rendszerint a hímekre hajtanak. Az orvvadászok, akik az elefántcsontért gyilkolják az állatokat, szintén a legnagyobb agyarúakat keresik.
„Az a feltételezés, hogy az úgynevezett szelektív vadászat nem különösebben fenyegeti az egyes állatpopulációkat, nem veszi figyelembe a friss eredményeket: ezek a feltűnő külsejű hímek általában számos utódot nemzenek, jó génjeik gyorsan terjednek, így a populációk gyorsan alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez” – magyarázta Rob Knell, a Queen Mary Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.
Számítógépes modellkísérlettel a tudósok megjósolták, milyen hatással jár, ha a hímeket szelektíven, másodlagos nemi jellegzetességeik miatt vadásszák. Knell szerint azok a gének fognak hiányozni a populációból, amelyek a könnyebb alkalmazkodást teszik lehetővé, ami hosszú távon kihaláshoz vezethet. A vadászatot sok országban engedélyezik, a trófeagyűjtés például Fekete-Afrika nagyobb területén legális. A tudósok szerint a korhatáros trófeavadászat csökkentené a kihalás kockázatát, mert így a hímek szaporodhatnának, mielőtt elejtenék őket – az oroszlánok vadászatát például már életkori korlátozás szabályozza.
Ez is érdekelhet:
(forrás: BBC, MTI)