1986 óta pedig mennyi izgalmas eseménynek adott helyet a mogyoródi pálya! Összeszedtünk néhány tudnivalót róla.

Nyolc hónap alatt megépíteni egy négy kilométeres nemzetközi versenypályát a kiszolgáló létesítményekkel, elképesztő teljesítmény – már ez is joggal a Hungaroringre vonhatta volna a világ figyelmét 1986-ban, ha nem lett volna még hihetetlenebb, hogy a keleti blokkban Forma–1-futamot rendezzenek. Bernie Ecclestone – aki akkor még nem a jogtulajdonos volt, de a konstruktőrök szövetségének vezetőjeként és a Brabham csapat tulajdonosaként a versenysorozat egyik legnagyobb hatalmú urának számított – először a Szovjetunióban, majd Jugoszláviában képzelte el az első, vasfüggönyön túli (nekünk vasfüggönyön inneni) versenyét, amikor pedig végül Magyarország lett a befutó, a Városligetről, majd a Népligetről volt szó lehetséges helyszínként.

A pálya felülnézetből, 2018-ban (Forrás: Wikimedia)

A Hungaroringet annak köszönhetjük, hogy Budapesten már akkoriban is óriási felfordulást keltett volna egy ekkora nemzetközi autóverseny, ezért inkább a városon kívüli, de a logisztika miatt ahhoz közeli területet kellett keresni, és ott megépíteni egy pályát. Így került be Mogyoród a motorsportéletbe, ahol 1986 óta a Forma–1 mellett számos más futamot is rendeztek.

Nem feltétlenül koncepció volt, hogy a Hungaroring ennyire technikás lett: így fért el a dombok között a szükséges bukóterekkel együtt a négy kilométeres aszfaltcsík, Ecclestone ugyanis ilyen hosszúságút akart. Azt is a szükség hozta, hogy a 4-es kanyar az emelkedő miatt nem látható előre: egy gázvezeték fut a pálya alatt, ezért nem lehetett másképp megoldani.

A Hungaroring 1986 tavaszára készült el, 4014 méteres lett. Tervezői, Gulácsi Ferenc és Papp István annak ellenére kitűnő munkát végeztek, hogy előtte soha nem láttak élőben nemzetközi versenypályát, a tudnivalókat a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) évkönyvéből nézték ki. Azóta alig alakítottak a pálya vonalvezetésén, utoljára 2003-ban hosszabbították meg a célegyenest, ma 4381 méteres a teljes hossz, a szélesség tíz-tizenöt méter. Lehetett hallani alaposabb átépítés tervéről is, de ebből nem lett semmi.

Az első Magyar Nagydíj 1986-ban, előtérben a korabeli safety carral (Forrás: Fortepan/Urbán Tamás)

Tizennégy kanyar van a pályán, ezeknek hivatalosan nincs nevük, csak számozásuk, ám a 4-es kanyart Mansellnek szokás hívni – 1987-ben ott esett le Nigel Mansell Williams–Hondájának kerékrögzítő anyája –, a 11-es pedig Alesinek, mert Jean Alesi ott szenvedett balesetet a ’95-ös szabadedzésen. A magyar gyorsasági versenyzők még a 12-es kanyart is elnevezték: az akkor még versenyzőként teljesen kezdő Palik László 1994-ben ott borult fel az Opel Astra márkakupa VIP-pilótájaként – ezért hívják azt Palik-kanyarnak, de biztosan nem ezért lett Palik később a Hungaroring vezérigazgatója.

Rajtol a Magyar Nagydíj 1986. augusztus 10-én. A pole positionben Ayrton Senna, mellette Nelson Piquet (Fotó: Getty Images/Paul-Henri Cahier)

Felvetődött egyébként többször, hogy más nemzetközi pályákhoz hasonlóan a Hungaroring kanyarjainak is legyen hivatalos nevük, a kétezres években konkrét javaslatok is születtek. A Mansell és az Alesi nevét meghagyták volna, a többire ez volt a terv: 1. – Szisz Ferenc, 2. – Ayrton Senna, 3. – Forrás vagy M3, 5. – Mogyoród, 6–7. – Rubik-S, 8–9. – Buda és Pest, 10. – Népliget, 12. – Lotus, 13. – Hartmann László, 14. – Drapál János.

Előzni nehéz: leginkább a célegyenesben és a célegyenes végi 1-es kanyarban szokás, a Forma–1-pilóták csak nagyjából a kör felénél nyomják padlóig a gázt, ami alacsony aránynak számít a többi versenypályához képest.

A célegyenes előtti visszafordítóban Vettel, 2017-ben (Forrás: Getty Images/Mark Thompson)

Valószínűleg soha nem fog megdőlni az 1986-os nézőcsúcs: akkor a hétvégén 300 ezren látogattak ki, augusztus 10-én, a futamon pedig 200 ezren láthatták, ahogy Nelson Piquet (Williams–Honda) nyer Ayrton Senna (Lotus–Renault) és Nigel Mansell (Williams–Honda) előtt.

Forma–1-futamokat 2026-ig biztosan rendeznek Mogyoródon, de nem csak e versenysorozat miatt érdemes figyelni a programokat. Július 12–14. között a Hungaroring Classicon felbecsülhetetlen értékű versenyautókat lehet majd látni menet közben – hogy csak nagyon röviden jellemezzük ezt a hosszan méltatható rendezvényt. A programokról bővebben ITT olvashatsz.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Hungaroring Classic.

Ez is érdekelhet:

32 perc előnnyel, 19 kerékcserével nyerte egy magyar versenyző az első grand prix-t 1906-ban - Roadster

Az első modern nagydíj két napon és több mint 1200 kilométeren át tartott, a versenytaktika leginkább az volt, hogy túl kell élni.

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon