Ráncfelvarrott indián – Jeep Cherokee 2.2D-teszt
Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Karakteréből vesztett, minden más szempontból nyert a 2019-es modellévre felfrissített Cherokee. Meg a vásárlói is.

Furcsa helyzetbe került a Jeep. Míg korábban – néhány márka néhány típusát leszámítva – ők adták a terepjárókínálat egészét a Wranglertől a Grand Cherokee-ig, autótörténelmi léptékben számolva pillanatok alatt ott találták magukat mindenféle gyártó mindenféle méretű crossoverének és szabadidő-autójának rengetegében. Ezek túlnyomó része ugyan terepjárásban alulmarad bármelyik Jeeppel szemben – ez viszont pont annyira érdekli a vásárlókat, mint Donald Trumpot a klímavédelem, hogy egy amerikai példánál maradjunk az egyébként a Fiathoz, és ezáltal már a francia PSA-hoz tartozó márka kapcsán.

Erre bizony reagálni kell, és a Jeep ha kicsit lassan és kicsit ügyetlenül is, de reagált. Elkészítette például a Renegade-et és a Compasst, a klasszikus modellkínálatban pedig a gumicsizmás Wrangler és a susogós dzsoggingos drága öltönyös Grand Cherokee közötti, bár utóbbihoz nem csak a neve miatt közelebbi Cherokee-ból pedig kétkerék-meghajtású változatot is csináltak.

De nézzük sorban! Az 1974 óta létező Cherokee ötödik generációja 2013-ban jelent meg, ilyen arccal:

És ilyen fenékkel:

Bátraké a szerencse – tartja a mondás. Vegyen ilyet az anyátok – tartották a vevők. Hiába volt sokkal jobb terepjáró, mint a konkurensei, hiába volt jobb pedigréje, az aktuális Cherokee nem lett túl sikeres. Ezért a modellfrissítésnél az első fényszórókkal kezdtek, és egy konfliktuskerülő, egyszerűbb formájúra cserélték, átdolgozták a hétlyukú hűtőmaszkot és a lökhárítót, a hátsó rendszámtáblát pedig a csomagtérajtó ostobán üres felületére tették át. A karakteréből vesztett ugyan a kocsi, de komolyabb, konzervatívabb hatású lett.

Ez persze önmagában kevés lenne, ezért a kényelmi és biztonsági felszerelések sorát is a mai elvárások szintjére hozták. Alapáras sok más mellett a kétzónás automata légkondi, az adaptív tempomat, a ráfutásra és sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a holttérfigyelő, a tolatókamera, a kulcs nélküli indítás, az elektromos állítása ablakok és tükrök, az érintőképernyős infotainment rendszer, LED-fényszórók elöl-hátul, sötétített hátsó ablakok és a legalább 18 colos könnyűfém felnik.

Bár a Cherokee-ra nagy méretű autóként gondolunk, a magasságát kivéve ma már nem számít annak: a 4,62 méteres hossz nyolc és fél centivel rövidebb, mint egy X3-as BMW vagy egy 3-as Limousine, de ahogy azokban, a Jeepben is kényelmesen elférni, ami fontosabb szempont, mint a viszonyítás olyan kocsikhoz, amelyben úgysem utazik a jeepes.

Így legalább az sem zavaró, hogy a beltér egyszerűbb kialakítású – ha prémiumtermékként tekintünk rá, csalódni fogunk. Ha viszont terepjáróként – ami a kategóriában a Cherokee-n kívül nem sok típusnál indokolt –, akkor már luxusnak hat az anyagminőség és a berendezés is. Az igazság a kettő között van: ez az autó mindennapi használatra a normál autókhoz hasonlóan alkalmas, alapból jól felszerelt, tágas, mindent tud, amit kell.

A motorkínálat szerényebb darabja a dízel, de jól illik a kocsihoz: a 2,2 literes, turbós négyhengeres 195 lóerős, nyomatéka 450 Nm, kilencfokozatú automata váltó kapcsolódik hozzá. Terepjáróhoz mérten nem, városi autóhoz képest viszont kicsit hangos, miközben a majdnem két tonnát mozgatja, vegyes használatnál bőven elég neki kilenc liter gázolaj, ami méretéhez, tömegéhez, automata váltójához és összkerékhajtásához képest teljesen jó érték.

Szintén jó a 14,6 millió forintos alapár is: a frissített Cherokee-t ár-érték arányban legalább annyira nehéz lenyomni, mint terepen.

Ez is érdekelhet:

(Fotó: Nagy Gergely)

Player Autószalon

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.