A nagytestvér Grand Cherokee árnyékában sokáig nem talált magára a Cherokee, de a legutóbbi átdolgozással végre csinosabb külsőt kapott a Jeep középkategóriás szabadidő-terepjárója.
A Cherokee évtizedek óta jól ismert, bejáratott név a Jeepnél, de ami eszedbe jut róla, az valószínűleg a márka kínálatát megkoronázó Grand Cherokee. A kisebb testvér generációkon keresztül kereste a helyét, és a mostani modellfrissítéssel talán meg is találja. Csak hogy felfrissítsük az emlékezeted, mutatjuk, hogyan nézett ki a Cherokee egy évtizede.
A kockaforma után a modellváltás sem hozott megváltást, mert a Jeep dizájnereinek ezúttal túlszaladt a ceruzája. Az áramvonalasabb Cherokee jóval tetszetősebb jelenség lett volna, de a különválasztott fényszóró és menetfény, amihez hasonlót a Citroën C4 Cactus és a Hyundai Kona is visel, inkább nehezen feldolgozhatóvá tette a kinézetét.
Most volt itt az ideje a ráncfelvarrásnak, és a Jeepnél rendbe tették a külsőt. A fényszórók és a menetfények ismét közös bura alá költöztek, a márka jellegzetes hetes osztású hűtőmaszkjával jóképű szabadidő-autóvá vált a Cherokee. A belsejével eddig sem volt gond, az akár 8,4 colos érintőképernyős műszerfal illik a típushoz.
A motorkínálatot az európai igényekhez igazították, ami azt jelenti, hogy mi nem kapjuk meg a 3,2 literes, 272 lóerős V6-ost. Az egyetlen benzines viszont elég izgalmasnak hangzik, a kétliteres, turbós négyhengeres ugyanis 270 lóerős teljesítményre és 400 Nm nyomatékra képes, ami várhatóan elég sportosan viszi majd a középkategóriás Jeepet.
A legtöbbet mégis bizonyára a dízelből adnak el, és a Cherokee a tulajdonos Fiattól kapja ezt az erőforrást. A 2,2 literes Multijet kétféle teljesítménnyel kerül az autóba, 150 lóerővel és 350 Nm-rel, vagy 195 lóerővel és 450 Nm-rel, az utóbbihoz kilencfokozatú automata váltó jár, akárcsak a benzineshez, és aki nem jár terepet, fronthajtással is kérheti a Jeepjét.
