Kijut nekünk a jóból. Épp csak most mesélte el Donkó Peti, élete meghatározó élményévé vált a Honda Civic Type-R vezetése a Hungaroringen, pláne amikor Michelisz Norbi vitte egy kört. Aztán itt volt a 510 lóerős AMG Mercedes C-osztály, majd a M2-es BMW. Sok száz lóerős szörnyek, csupa adrenalin, élvezet. És akkor jön a Porsche 911 Turbo S, és mindent lesöpör az asztalról.
Ha csupán a számokban gondolkozol, könnyedén lépsz túl azon, hogy a Mercedes C 63 S AMG kabrió 4,1 másodperc alatt van százon, a Porsche 911 Turbo S meg 2,9 alatt. Mire fel a hajcihő nyomorult 1,2 másodperc miatt? Mindjárt elmagyarázom. Amikor sokadszorra kell leírni a gyorsulást, és nem jut jobb szó az eszembe, gyakran használom a katapultált kifejezést (egyszer elírtam és kapitulált lett belőle, de senki sem vette észre). Most, vezetve a Porsche 911 Turbo S-t, újra kell értelmeznem minden korábban leírtat. Soha, semmilyen autó nem tudott olyan gyorsulási élményt adni nekem, mint az 580 lóerős Turbo S.
Először fel sem figyeltem rá, hogy mi történik, egyszerűen csak kitört belőlem a hatalmas: “jesszus atyaúristen!” Épp az utasülésen babráltam a fényképezővel, tesztelőtársam viszont nyomot egy óvatlan padlógázt, aminek hatására a belső szerveimre olyan nyomás helyezkedett, mintha odébb taszított volna egy elefánt. Valószínűleg ez nem elég képletes, mert ha valóban egy elefánt taszít odébb, azt nem akarom még egyszer átélni, ezt viszont akartam. Megpróbáltuk még egyszer. És a hatás még durvább volt. Azonnal cseréltünk, és próbáltuk megfejteni, mi a jó fene okozza ezt az egészen brutális érzést.
Mert ott, akkor, abban a pillanatban nem volt más, csak a gyorsítás, a KATAPULTÁLÁS magával ragadó, semmihez sem hasonlító élménye. Itt nincs olyan játék, hogy a kipufogó vagy a hangszóró hangja őrjít meg, teremt színjátékot, és csinál úgy, mintha kurva gyors lennél, aztán mégsem. Itt csak arról szól a dolog, hogy az 580 lóerő egy olyan mesterien kitalált mérnöki csodában szabadul négykerék-hajtáson keresztül az aszfaltra, hogy attól menten berosálsz.
Nem véletlenül írja a szakmai sajtó a Porsche 911 Turbóról, hogy újradefiniálja a gyorsaság fogalmát.
Nemzetközi teszteken még az is sikerült, hogy a gyári gyorsulásnál mentek jobbat. Mi nem tudtunk, de ha közelebb kerülünk hozzá még egyszer, biz' isten, nekifutunk.
Aztán jön az a rész, ami gyűjti tovább az örömkönnyeket. Parádés váltási idő, amivel az egész vezetés olyan játékká válik, mintha csak Playstationről tolnád. A rugózási komfort egészen kiváló, arról nem is beszélve, hogy kanyarról kanyarra menni a legjobb ezzel az autóval. És persze ott van a boxermotor hangja, azt senki sem tudja elvenni a Porschétól.
És jön egy dolog, amiről nem is esett szó. A Porsche 911 Turbo S Sport Chrono csomagnak van egy rejtett csodagombja, amit a versenysportban olyan komolyan vesznek, hogy külön Wikipedia-oldala is van: ez a Push-to-pass. Vagyis nyomd meg és előzz. Ez a 911-esben annyit tesz, hogy nyomd meg, és nézd meg, ahogy elolvad körülötted mindenki más. Nem előzni fogsz, hanem magad mögé szívod a többieket a Porsche teremtette erőtérrel. Erre húsz másodperced van, aztán újra kell nyomni a gombot.
Fontosabb tudnivalók a 911 Turbo S-ről (Sport Chrono csomaggal):
- 3800 köbcenti
- 580 LE teljesítmény és 700 Nm nyomaték (750 Nm overboosttal)
- 2,9 s 0-100 km/h
- 9,9 s 0-200 km/h
- 115 literes csomagtartó
- Ára: 63,5 millió forint
Ha van terület, amibe kritikusan bele lehetne kötni, de azt is csak félve teszem meg. Az a fedélzeti komputer és a tolatókamera. Egyik sem professzionális, nézzék meg, hogyan csinálja a BMW, és másolják le. És akkor végeztünk is.