Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Régóta keresem a titkát a sikernek, de nem is olyan régen döbbentem rá, hogy inkább a sikertelenség okait kellene lelepleznem. Tíz startupból kilenc ugyanis ezért pusztul el az első születésnapja előtt.

A startupverseny-turizmus tanulságos: az ember megismer egy csomó tehetséges embert, egy nagy halom sikeresélyes projektet, és közben rengeteget tanul. Tanul arról, hogy miért nem feltétlenül a legjobb projektek nyerik a versenyeket, mennyit számít az, kik ülnek a zsűriben, kinek és hogyan érdemes prezentálni egy projektet. Megannyi izgalmas pszichológiai kérdés, amire érdemes odafigyelni, ha esélyesen szeretnénk magunkra felhívni a figyelmet.

Stratégiai kérdések

Egyre több budapesti versenyre látogatnak el befektetők, kockázati tőkések. A startup-akcelerátorok képviselői folyamatosan keresgélik a projekteket. Felvetődik a kérdés: van-e még értelme magyarul megtanulnunk a befektetői prezentációnkat? Ki és hogyan prezentáljon a csapatból? Válaszaink elméleti jellegűek, senki se vonjon le belőle örökérvényű üzeneteket, mivel bármi megtörténhet egy ilyen versenyen. Akár az is, hogy igazunk van.

1. Angolul  vagy magyarul prezentáljunk?

Ha a zsűriben biztosan ül valaki a nemzetközi akcelerátoroktól vagy valamelyik nagy külföldi kockázatitőke-társaságtól, már van egy indok, miért is nyomjuk angolul a pitchet. Ha a zsűriben csak magyarok vannak, akkor sem tudhatod, ki üldögél a nézők között. Tehát újabb érvünk van az angol prezentációra. Végső és legutolsó indokunk pedig, hogyha eljutsz a világ bármely startup-versenyére, ne ott kelljen rádöbbenned, hogy még nem állsz készen az ott elhangzó kérdésekre. Ezen ugyanis akár a jövőd is múlhat.

Válasz: 3:0 az angol javára.

2. Ki prezentáljon a csapatból?

Aki a legjobban tud prezentálni, kora lehetőleg ne haladja meg a többi versenyző átlagéletkorát, illetve tudjon angolul annyira, hogy ne legyen problémája a kérdésekre válaszolni. Ha van a csapatban egy csinos lány, aki elég határozott, az általában fél siker. Nem szabad ragaszkodni ahhoz, hogy csak az ötletgazda prezentálhatja az ötletet, sőt semmihez sem szabad ragaszkodni, ha az akadályozza a sikert.

Válasz: Fiatal, határozott, jó fellépésű, stílusos csapattag, aki képes válaszokat is adni.

3. Bátorság vagy vakmerőség?

A projektnek nincs pénze, de van egy jó esélye arra, hogy bekerüljön a médiába, eljusson nemzetközi versenyre, megmutassa termékét egy kiállításon?

Lehetséges válaszok:

a) Miért is ne? Csináljuk meg, aztán valahogy megoldjuk a pénzügyi részét. Hajrá!
b) Még nem készültünk fel rá, különben is még csak tervezzük a sikert, nincs üzleti tervünk se. Jaj!

A vakmerőség ebben az esetben nem működik, a megalapozatlan döntéseket hozó társaságokat egyetlen befektető sem szereti. Amit viszont megtehetsz a sikerért, azt meg is kell tenned, ezt a gondolkodást mindenki értékelni fogja. Érdemes minél messzebb eljutni saját erőből, és ha elérsz a lehetőségeid határára, akkor ott megkeresni a legjobb megoldásokat. Itt jöhetnek a képbe tanácsadók, kockázati tőkések, üzleti angyalok, közösségi finanszírozás, nemzetközi akcelerátor program, seed-befektető, vagy bármi más, a lehetőségek szinte végtelenek, ha hiszel a saját céljaidban.

Válasz: Ha most nem vagy felkészülve a sikerre, később sem leszel! Mindent el lehet húzni a végtelenségig, mindenre lehet heteket, hónapokat készülni, de nem abban a világban élünk, ahol ez működik. Bátran be kell vállalni minden kínálkozó lehetőséget. Csak a bátrak jutnak el a célig!

4. Merre keressünk befektetőt?

Indulnak a hazai Jeremie 2 tőkealapok, seed-alapok, relatív sok kockázatitőke-pénz van a piacon. Egyesek szerint túl sok is. Hogyan szerezd meg a projektedhez szükséges pénzt? Érdemes-e beküldeni a projektet minden alaphoz ismeretlenül? Itt is tucatnyi a kérdés, hiszen a pletykák szerint Amerikában csak úgy dobálják az emberek után a dollármilliókat a sikerre éhes befektetők, míg itthon az a hír járja, hogy kevés pénzért is sok százalékot kell adnod a vállalkozásodból, és a jó fejnek látszó kockázati tőkések már az első beszélgetésen iszonyú kérdéseket tesznek fel, és hónapokig elmolyolnak a céged legkisebb részletekbe menő átvilágításán.

Nehéz kérdések ezek, s talán igazán jó válaszokat sem lehet rájuk adni. Mégis valamit tudnod kell: ebben a világban sem az semmi, aminek látszik. Az igen itt sokszor nem, a talán tuti nem, és a nem sem egyértelmű elutasítás. Az ajánlatok nem feltétlenül kőbevésett számokkal működnek, a kockázati tőkések többsége szerint is az alkuképesség a startupok egyik leggyengébb pontja.

Válasz: Befektetőt ott keress, ahol találsz. Megfelelő kapcsolatok nélkül beesni egy társasághoz igen csak esélytelen vállalkozás. Vannak események, ahol érdemes megjelenni, esetleg megismerkedni néhány ott megjelent tőkéssel. Ha ez nem menne, mert nem érsz rá a hét minden napján network eseményeken részt venni, akkor maradnak a tanácsadók, akik közül a számodra megfelelőt kiválasztva megbízható kapcsolatokhoz juthatsz, természetesen különböző feltételek mellett.

Ha nem itthon keresed a céged jövőjét, akkor ne innen próbáld elérni az amerikai üzleti élet szereplőit, mert azok többsége szereti száz mérföldön belül látni a befektetéseit. Ha sehol sincsenek kapcsolataid, ismerőseid, partnereid, akkor tényleg nem vagy felkészülve a sikerre, bármilyen jó is a projekted.

Sikertippek

  • Ne titkold a projekted! Legyen egyértelmű, hogy ezt te találtad ki, és senki sem fogja ellopni.
  • Ne légy bizalmatlan a tanácsadóval, befektetővel! Ők sem lopnak semmit, mert se idejük, se lehetőségük nincs arra, hogy pont a te ötletedet valósítsák meg.
  • Látszódj a médiában, blogokban! Ha ismerik a neved, projekted, hamarabb találsz befektetőt.
  • Legyél segítőkész, és találj partnereket! A siker könnyebb, ha már vannak vevőid, megrendelőid.
  • Légy látványos, feltűnő, kiemelkedően jó! A legjobb cégér a minőség, az eredetiség és az egyediség.
  • Juss minél messzebb saját erőből! Annál jobb üzletet köthetsz, hiszen a befektető félelmeit nem kell megfizetned.
  • Fontos a vízió, de támaszd alá számokkal, kutatással! Ha mindenki látja, hol az üzlet, nagyon könnyű lesz befektetőt találnod.
  • Legyenek válaszaid a kérdésekre, bárki is teszi fel azokat! Újságíró, blogger, befektető vagy partner is faggathat.
  • Ne higgy a mendemondáknak, legtöbbször félrevisznek! Győződj meg magad mindenről.

Ha nagyon jó az ötleted, legyél bátor, ha kevésbé jó az ötlet, de azért van benne üzlet, legyél okos, ha gyenge az ötleted, azonnal kezdj valami másba.

Ha elég bátor és felkészült vagy, vágj neki a tavaszi startup-versenyeknek. Ha nem, akkor most hagyd abba az álmodozást: egy kidolgozatlan ötletet senki sem támogat majd.

(A szerző a Hackathon-in-the-Box, egyetemi ötletverseny alapítójaként idén kilenc egyetemen rendezi meg azt az eseményt, amelyen ötleted meggyúrhatod, társakat találhatsz szolgáltatásodhoz, sőt siker esetén a médiába is bekerülhetsz.)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.