Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A bankszámlánkon nyugvó pénzünkre fogukat fenő bűnözők már a legkifinomultabb eszközökkel képesek a bankkártyánk, illetve bankszámlánk adatait megszerezni. Valójában mennyit bukhatunk egy ilyen visszaéléssel, ha nem vagyunk eléggé résen?

Egy másnapos délelőttön apró emlékmorzsákból próbálod összerakni az előző éjszaka eseményeit, majd a ruháid zsebeit felkutatva azt tapasztalod, hogy némi aprópénz még maradt nálad, azonban a bankkártyád sehol. A kezdeti sokk után persze valami elképesztő helyről előkerül, de érdemes azért biztos helyre felírni a bankunk non-stop segélyvonalának telefonszámát, hogy íziben riasztani tudjuk őket.

A teljes összeget is visszakaphatod

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerint ugyanis az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha észleli a bankkártya birtokából történő kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan vagy jóvá nem hagyott használatát. Az olyan, jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott bakkártyával történtek, vagy annak jogosulatlan használatából erednek, a kárt a bejelentés megtételét megelőzően 45 ezer forintig az ügyfél fizeti, kivéve, ha a bűncselekmény interneten történt, vagy a kártyát a PIN-kód nélkül használták – ez utóbbi esetekben a bank a teljes összeget visszatéríti, ha a panasz jogos.

Tehát minél hamarabb értesíted a bankodat, annál kevesebbet tud legombolni rólad a kártya bitorlója. Fentiek alapján némi vigaszt nyújt az a tény, hogy a bejelentés előtt leemelt összeg sem teljes egészében az ügyfél kára, a maximum 45 ezer forinton túl ellopott pénzt jóvá kell számára írni.

Mentesül viszont a bank a felelőssége alól, ha sikerül bizonyítania, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt az ügyfél csalárd módon eljárva okozta. A legtöbb bank próbál ilyen okot felkutatni, de hiába, ha mondjuk a bankfiók kamerái nem ezt igazolják, vagy például ha a kártya végig az ügyfélnél volt, és csupán az adatokat lopták el.

Sőt, kibúvóként szolgálhat, ha arra hivatkozik a bank, hogy a kártyabirtokos köteles a kártyát a szerződésben foglaltak szerint használni, valamint „a kártya és annak PIN-kódja biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani”. Más a megítélése persze annak, ha a PIN-kódot használat közben figyelik ki, vagy ha kifinomult módszerekkel lopják el, hiszen ilyenkor az ügyfél nem járt el felróhatóan, és rajta kívül álló okok miatt történt a visszaélés.

A kártya fizikai birtoklása és a PIN-kód ismerete nélkül is vissza lehet élni a bankkártyával, például ha korábban nem biztonságos csatornán használta a tulajdonos internetes fizetésre, vagy kártyaleolvasóba épített adatlopó eszközzel babrálták meg. A legújabb típusú vírusok pedig észrevétlenül szállják meg a számítógépet, és érzékelve a bank honlapjára történő belépést, az adatokat illetéktelenek részére továbbítják, akik az ügyféllel párhuzamosan garázdálkodnak, törik fel a lekötéseit, és utalják át a pénzét más számlákra.

Hogyan védekezz?

Neten vásárolni és banki tranzakciókat bonyolítani csakis megfelelő vírusvédelemmel, tűzfallal és biztonsági szűrőrendszerekkel ellátott gépről javasolt. Készpénzfelvételkor pedig érdemes alaposan megnézni a terminált, nincs-e rajta gyanús rongálás vagy a közelében elhelyezett, szokatlan eszköz. Soha ne engedd, hogy egy kereskedő két alkalommal két különböző terminálon húzza le a kártyát fizetéskor, még abban az esetben sem, ha már hatalmas sor kígyózik mögötted, anyukád pedig csuklik otthon.

A kártyát kizárólag olyan helyen használd, ahol a kártyakibocsátó logóját feltüntették. Hasznos megelőzés, ha előfizetsz a bank SMS-értesítéseire, így minden tranzakcióról kapsz egy üzenetet, ellenőrizhető tehát, éppen mi történik a kártyával, valamint a napi limit beállításánál is inkább javasolt egy alacsonyabb összeget meghatározni, és csak nagyobb vásárlások/készpénzfelvétel idején (akár mobilbank segítségével) ideiglenesen megemelni azt.

A visszaélések legtöbbször külföldön következnek be, ezért a bankok figyelik a kiemelkedően magas, külföldi helyszínen végrehajtott tranzakciókat, és ha gyanús eseményt észlelnek, erről értesítik a bankkártya tulajdonosát. Igaz, az is előfordult már, hogy egy Isztambulba látogató turistának egy csekély értékű múzeumi belépőjegy vásárlása után minden előzetes értesítés nélkül tiltották le a kártyáját, amit ráadásul csak a bankfiókban személyesen tudott újra aktiválni – Törökországban pedig ennek a banknak nem volt kirendeltsége. Ilyenkor jól jön pár előrelátó, készpénzzel rendelkező barát.

A bűncselekményeket jelentős mértékben visszaszorította a csipes kártyák megjelenése, ezek ugyanis sokkal biztonságosabbak a mágnescsíkos társaiknál, amelyek sajnos nagyon egyszerűen klónozhatók, ezért ez utóbbiakat 2011 óta már nem is lehet kibocsátani, tehát lassan kihalnak a rendszerből. Szakértők szerint a csipes kártyák másolása gyakorlatilag nem lehetséges, a chipadatok még egyszer nem használhatók fel egy újabb tranzakcióra.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.