Mivel az ügyvéd szó hallatán sokaknak borsózni kezd a háta, ezért legtöbben csak végső esetben fordulnak jogtudorokhoz. Sokszor viszont nem elég egy szóbeli egyezség és az éppen jogi egyetemet kezdő lelkes unokaöcsi képességeit is meghaladná a feladat, hogy a megállapodást megfelelő formába öntse, adunk hát pár tippet, hogyan lehet bombabiztossá tenni a szerződéseinket.

Foglaló

Miként a neve is tükrözi, a foglaló megfizetésével mintegy „lefoglaljuk” magunknak a dolgot, amit megvásárolni kívánunk. Leggyakrabban nagyobb értékű ingóságoknál (pl. bútor, háztartási gép), autóknál, ingatlanoknál szokás alkalmazni, amikor nincs lehetőség az egy összegű fizetésre, de a szerződéskötésnél azért több biztosítékot szeretne az eladó. A foglaló teljes összege a végleges vételárba beleszámít. Sokszor keverik viszont össze az előleggel, egy lényeges dologban azonban különbözik attól: ha a vevőnek felróható okból meghiúsul a szerződés, azaz mégis úgy dönt, hogy nincs szüksége a mosógépre, az előleg visszajár, a foglalót viszont elveszti a vevő. Ha viszont az eladó miatt hiúsul meg a jogügylet, például az ingatlant eladja egy olyan vevőnek, aki többet ígér, ő a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. Tehát a szerződést a felek úgy kötik, hogy bárki részéről esik kútba a dolog, mindkét fél veszítsen legalább egy foglalónyit. Ezért maximum a vételár 10 %-át szokták meghatározni foglalóként, annyi még „belefér”.

Kötbér

És nem „ködbér”, ahogy sok összetákolt szerződésben láthatjuk. Nos, ez egy univerzális kártérítés jellegű összeg, amit akkor vállal megfizetni a kötelezett, ha neki felróhatóan nem teljesül a szerződés, tehát mindig valamilyen szerződésszegéshez kapcsolódik. Kikötésére csak írásban van mód, viszont rengeteg fajtája van. Lehet késedelmi kötbér, hibás teljesítési kötbér, meghiúsulási kötbér, a szerződésszegéstől függően. Azért remek találmány, mert akkor is lehet követelni, ha kárunk nem merül fel, ha pedig a kárunk meghaladja a kötbér mértékét, még ezen felül kártérítéssel is élhetünk. Például a tyúkólat építő vállalkozónk neki felróható okból késedelembe esik, akkor – ha a szerződésben kikötöttük – követelhető a megfelelő összegű kötbér tőle, ha még a késés miatt pár tyúkunk is megfagy, akkor azt a kárt is ő viseli, ami még a kötbéren felül felmerült. Ha nem konkrét összeget állapítunk meg, akkor meg kell jelölni az alapját és a mértékét is pl. meghiúsulás esetén a vállalkozói díj 20%-a, késedelem esetén naponta a vállalkozói díj 1%-a.

Kezesség

Kezesnek lenni nem éppen hálás feladat, hiszen ilyenkor arra vállalunk kötelezettséget, hogy ha az adós nem teljesít, helyette mi teljesítünk és ezért teljes vagyonunkkal felelünk. Legtöbbször pénzbeli szolgáltatásokhoz pl. kölcsönszerződéshez kapcsolódik, mert hiszen egy szimfónia dirigálásához hiába von be kezest a szerződő karmester, nem biztos, hogy az illető helyette erre megfelelő alany lesz. Kétféle típusa van: a sortartó és a készfizető kezesség, az előbbi szerencsésebb – a kezes szempontjából, hiszen ebben az esetben csak akkor kopogtathatnak nála a végrehajtók, ha a teljesítést sem a kötelezettől, sem az őt megelőző kezesektől nem lehet behajtani. A készfizető kezest viszont attól függetlenül zaklathatja a jogosult, hogy a kötelezettnél megpróbálná bevasalni a tartozást, vagyis a kezes ilyenkor minden esetben „kész fizetni”. Természetesen, ha a kezes teljesít, utána már ő követelheti a tartozást az eredeti adóstól, az már más kérdés, hogy mennyi eséllyel lehet ezt behajtani, ha az adós már eleve sem tudott teljesíteni.

Óvadék

Most valószínűleg mindenki azokra a gengszterfilmekre gondol, amikor a rosszfiút csak óvadék fejében engedi ki a bíró az előzetesből. Persze, ilyen is van, de mi most a polgári jogi változatával foglalkozunk. A népszerűbb nevén kauciónak is hívott pénzösszeg úgy biztosítja a szerződést, hogy ha a teljesítésben bármilyen mulasztás következik be, a csorba ezen összegből kiköszörülhető, ezt követően pedig az összeget ki kell egészíteni az eredeti mértékére. Vegyünk mondjuk egy bérleti szerződést, leggyakrabban ugyanis ennél alkalmazzák az óvadékot. Ha a bérelt ingatlanban a bérlő bármilyen kárt okoz, ez az óvadék összegéből kijavítható, a jogviszony végén pedig – ha nem egészíti ki a teljes összegre - a csökkentett óvadékot kapja vissza a bérlő. Mostanában alig találkozunk olyan bérleti szerződéssel, amelynek ne lenne kötelező eleme az óvadékfizetés.

Korántsem értünk azonban ezzel a szerződési biztosítékok sorának végére, nemsokára folytatjuk...