Egy kutatás szerint a magányos férfiaknak kétszer akkora az esélyük a korai elhalálozásra, mint a párkapcsolatban élőknek, hiszen egy társ remek stresszoldó lehet egy fárasztó nap után, ellentétben az üres lakással (bár a kutatás figyelmen kívül hagyta azokat az eseteket, amikor éppen hogy a barátnő vagy a feleség a stresszhelyzetek legfőbb generálója). A kutatás szempontjából lényegtelen, jogilag viszont egyáltalán nem mindegy, hogy az együttélési forma házas- vagy élettársi viszony.

Az élettársi viszonyban a felek jóval kevesebb joggal rendelkeznek, mintha házassági kötelékben élnének. Élettársnak minősülnek azok az egy háztartásban élő személyek, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. Tehát hiába linkeled be a kutyádat Facebookon partnernek és osztjátok meg egymással kis belvárosi lakásodat, jogilag ő sajnos soha nem lesz az élettársad.

Az együttélés vagyonközösséget is keletkeztet, hiszen a közös gazdálkodás eredményeképpen megszerzett vagyontárgyak közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányos. Nincs ezért annak jelentősége, hogy az élettársi kapcsolat fennállása idején vásárolt ingatlan mindkettőtök nevén szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban, a tulajdonosként be nem jegyzett élettárs ugyanis bármikor felléphet élettársával szemben azzal az igénnyel, hogy tulajdoni igénye bejegyzést nyerjen. Igaz, hogy egy élettársi kapcsolat egyszerűbben felbontható, de ha a közös vagyonról nem tudtok megegyezni, itt sem ússzátok meg a bírósági procedúrát a vagyonmegosztás miatt. Ebben az esetben viszont az élettárstól történő ingatlanvagyon szerzésekor kedvezőbb az illeték mértéke, mintha két teljesen független ember között történne ugyanez a tranzakció.

Az öröklésnél már kicsit kritikusabb a helyzet, ha ugyanis nincs az élettársadnak végrendelete és a törvényes öröklés rendje érvényesül, a kedves rokonok egyszerűen kisemmizhetnek az akár több évtizedes együttélés során felépített vagyontömegből. Ebből a szempontból tehát a házasság több előnnyel jár, hiszen ott az özvegyet mindenképp haszonélvezet illeti, akár van végrendelet, akár a törvényes öröklés szabályait alkalmazzák.

Gyerek- és asszonytartás

Fontos kötelezettség a házasságánál, hogy a házastárs az arra önhibáján kívül rászoruló társát még a válás után is köteles eltartani, míg az élettársak esetében ilyen kötelezettség nem áll fenn. Ilyenkor még az a szörnyű eset is bekövetkezhet, hogy a jövedelmed felét gyermektartásdíjként vonják le, a levonás után fennmaradó összegből pedig a bíróság házastársi tartást ítél meg a volt feleségednek, hiszen még képes vagy – saját megélhetésed veszélyeztetése nélkül – a tartás nyújtására. Megszokott jövedelmed egy szempillantás alatt olvadhat a töredékére.

Könnyen előfordulhat, hogy a kapcsolat gyümölcseként egy-két gyermek is kerül a családba. A gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából nincs alapvető különbség abban a tekintetben, hogy a gyermek házasságból vagy élettársi kapcsolatból született-e. A névviselésnél pedig csak az a fontos, hogy az apa nevére veszi-e a gyermeket, a házassági kötelék itt nem releváns. A jelenleg hatályban lévő törvény az élettársi kapcsolatban élők számára nem ad lehetőséget a közös örökbefogadásra, csak úgy van módjuk erre, ha egyikük fogadja örökbe a gyermeket. Ezzel szemben a házastársi kapcsolatban élőkre nem vonatkozik különösebb szabály az általában teljesítendő követelményeken kívül.

Összességében természetesen a házasság sokkal szorosabb kötöttséget eredményez, és a jog is alacsonyabb rendűnek tekinti az élettársi kapcsolatot. Az együttélésnél a két ember döntésén múlik, meddig maradnak együtt, míg a házasság csak peres eljárással bontható fel. Ezek alapján érdemes végiggondolni, hogy a laza együtt élést megéri-e frigyre váltani.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt két tanú jelenlétében, két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Ezzel a jogalkotó a homoszexuális párok részére hozott létre egy házassághoz hasonló jogintézményt, tekintettel arra, hogy ők házasságot nem köthetnek.

A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal majdnem azonos joghatásokkal jár, leszámítva például, hogy bejegyzett élettársak nem fogadhatnak együtt örökbe, illetve hogy nem viselhetik egymás nevét.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009 és 2011 között összesen 192 pár létesített ilyen kapcsolatot, ebből 134 esetben férfiak és 58 esetben nők. Érdekes még, hogy a felek átlagos életkora 38,9 év volt, nem mondhatjuk tehát, hogy a fiatalok hóbortja bejegyzett élettársi kapcsolatra lépni.

Tovább:
Házi jogász-sorozatunkhoz
A Player legfrissebb híreihez
Írd alá és feleségül veszlek! – A házassági szerződés rejtelmei

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon