Az egyszerűség és a gyorsaság adott. Az elektronikus eljárásnak köszönhetően már egy szerződésminta ügyvéd vagy közjegyző általi kitöltésével és beadásával is bejegyeztethetjük cégünket, - ha az ügyintéző jó passzban van - akár negyed órán belül. Persze, ha a cégalapító bonyolultabb struktúrát szeretne (pl. munkáltatói jogok gyakorlásának átruházása, határozatképesség eltérő meghatározása a taggyűlésben), ahhoz már nem elég a szimpla szerződésminta, és nem igaz rá a villámgyors ügyintézés sem, mivel ilyenkor akár 15 napot is várni kell, hogy megérkezzen a bejegyző végzés.

De nézzük, mi a helyzet az ingyenességgel! Még ha a kecsegtető ígéretek szerint maga a cégalapítási procedúra nem is kerül látszólag semmibe, az illetéket a legtöbb „ingyen” cégalapításnál is az alapítónak kell fizetnie.

Az illeték mértéke a szerződésmintával történő cégalapításnál 15.000 forint, abban az esetben, ha bővebb szövegezésű társasági szerződést szeretne az alapító, egy Kft-t 100.000, míg egy Bt-t 50.000 forint illeték és 3.000 forint közzétételi költségtérítés ellenében lehet gründolni. Nem volt persze ez mindig ilyen olcsó, 1999-től 2003 végéig ugyanis a jegyzett tőke 2%-át, de minimum 60.000, maximum 600.000 Ft-ot kellett leróni illeték gyanánt. Tehát egy tőkeerős, 30 milliós vagyonnal alapított Kft. esetében ez el is érte a maximumot, ami még mai körülmények között is elég horribilisnak tekinthető, pláne még a '99-es viszonyokhoz mérten.

A másik tétel, ami még esetleg felmerülhet, a társaság tőkéje. Betéti társaság esetében ez szabadon választott összeg lehet, egy kft-nek azonban minimum 500.000 Ft törzstőkével kell rendelkeznie. A kft. esetében régebben ez az összeg 3 millió forintra rúgott és a még nem létező cég bankszámlájára kellett befizetni, 2007 szeptemberétől azonban – a Kft. esetében - nem csupán a korábbi 3 millió forintos törzstőke csökkent a hatodrészére, hanem az is lehetővé vált, hogy az induló tőkét (törzstőke felét) a bankszámla helyett a társaság házipénztárába fizessék az alapítók. Sőt, a törzstőke akár teljes mértékben állhat apportból is, (pl. ingatlan, laptop, kanapé), amit az alapító a társaság rendelkezésére bocsát. Tehát készpénz nélkül, tárgyi vagy szellemi javakkal is neki lehet vágni egy vállalkozás alapításának és a tőke meglétéről csupán nyilatkozni kell.

Ez utóbbi változásokat azon körülmények hívták életre, hogy igen kevés olyan cég létezett, melyeknél az alapítást követően a tőke ténylegesen rendelkezésre is állt, hiszen miután a banki igazolást benyújtották a cégbíróságnak, másnap már akár ki is vehették a törzstőke jelentős részét. A tőke produkálása tehát puszta formalitás volt - 2009-ben még felvetődött a könnyített alapítású, 1 Ft-os kft. ötlete, azonban a Kormány akkor úgy döntött, hogy ezen lehetőség biztosítása a gazdaság akkori állapotában - különös tekintettel a visszaélésszerű cégalapításokra, lánctartozásokra - nem volt időszerű.

A lelkes cégalapítók ezen kívül sokszor nem gondolnak bele, hogy a cég működése során is felmerülnek fix költségek. Ha egy minimálbéren foglalkoztatott személy járulékaival és átlagos havi könyvelési díjjal számolunk, akkor körülbelül 50-60 ezer forint összeget jelent havonta, ezt tehát minden hónapban "ki kell termelnie" a cégnek.

Visszatérve azonban az alapproblémához, nézzük csak meg, hogyan működik a cégalapítás ingyenessége. Az ilyen jellegű bejegyzési szolgáltatásokat többnyire könyvelőirodák nyújtják, akik az ingyenességért cserébe könyvelési - vagy székhely - szolgáltatást tukmálnak a gyanútlan ügyfélre bizonyos hűségidő kikötésével. Vagyis a megalakulást követően a cég 1-1,5 évre elkötelezi magát az alapítást segítő könyvelőirodánál. Praktikusnak is tűnhet ez az árukapcsolás, hiszen a kezdő vállalkozónak így nem kell azzal bajlódnia, hogy friss cégéhez még könyvelőt is keressen. Azonban cégünk könyvelőjét legalább olyan körültekintéssel kell kiválasztani, mint férfikorunk derekán jövendőbeli urológusunkat. Egy határidő elnézése, rossz adatok beküldése, bejelentési kötelezettség elmulasztása és máris jön a bírság az adóhatóságtól. Sokan például nagyvonalúan elfelejtik jelezni az ügyfélnek, hogy amennyiben alapításkor nem rendelkezik bankszámlával a cég, 8 napon belül nyitnia kell egyet, ellenkező esetben akár 500 ezer forint bírsággal is sújtható.

Az ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó cégek érvelnek ugyan azzal, hogy mobiltelefont is úgy kap olcsóbban, vagy akár ingyen az ember, ha bizonyos hűségidőt vállal a szolgáltatónál, viszont a könyvelés olyannyira bizalmi viszony, ami nem megfelelő választás esetén súlyos tíz vagy százezreibe kerülhet a cégnek. Ha az ügyfél elégedetlen a könyveléssel és felmondja a szerződést, kötbér kell fizetnie, ami legtöbbször sokkal több, mint az az összeg, amit megtakarított az ingyen cégalapítás választásakor. Ráadásul egyes könyvelőirodák ingyen cégalapítás esetén a normál piaci árhoz képest magasabb díjjal dolgoznak.

A másik aggasztó körülmény, hogy nem tudjuk tulajdonképpen ki fog közreműködni a cégalapításban, ezt ugyanis kizárólag ügyvédek vagy közjegyzők végezhetik. Ha tényleg ügyvéddel dolgozik egy cég, akkor miért nincs feltüntetve ennek az ügyvédnek a neve, elérhetősége? Ha pedig a létesítő okirat aláírása nem ügyvéd jelenlétében történik, az egész eljárás jogszerűsége kérdőjeleződik meg és ez már-már büntetőjogi vetületet is ad a dolognak. Az ellenjegyzésen kívül az ügyvéd személyazonosításra is köteles, továbbá igazolja a cégbejegyzési eljárásban felhasznált iratok jogszerűségét, és jogi kioktatásban is részesíti az ügyfelet. A cégalapítás során az ügyvéd és az ügyfél között nincs szükség felesleges harmadik szereplőre. A korábban megadott adatok alapján előkészített iratokat többnyire egy titkárnő íratja alá a lelkes alapítókkal és ügyvédi ellenjegyzés csak később kerül rá, pedig az ügyvédekről szóló törvény szabályai szerint az ellenjegyzésnek pont az a feltétele, hogy az aláírásra az ügyvéd (vagy ügyvédjelöltje) előtt kerüljön sor. Mindazonáltal olyan eset is előfordult már, hogy a Corvin áruház parkolójában, egy autó motorházának a tetején történt meg a cégiratok aláírása. Azon már inkább ne is mélázzunk el, hogy a cégiratok ellenjegyzéséről, mint jogi szolgáltatásról ügyvéden kívül más jogi személy számlát nem is állíthat ki.

Némely cégbejegyző-üzem még a cégtörvény kiskapuira is felhívja leendő ügyfeleit, az egyik honlap például azt tanácsolja, hogy „ha valaki nem is rendelkezik készpénzzel, de lenyilatkozza, azt sem lehet nagyon utolérni, persze ezt senkinek sem ajánljuk, mert nem jogszerű megoldás”. De kiemelik azt a lehetőséget is, hogy ha egyszerűsített eljárásban létrehozunk egy céget és utána – akár aznap - módosíttatjuk a létesítő okiratot a szerződésmintától eltérően, akkor az alapítás és a módosítás illetéke harmadannyi, mintha már eleve a szerződésminta alkalmazása nélkül alapítottuk volna a céget.

Az „ingyen” cégalapítás tehát a fenti buktatókkal járhat, ha nem vagyunk elég óvatosak. Amennyiben arra az elhatározásra jutunk, hogy ügyvédi irodával alapíttatjuk a céget, akkor is érdemes alaposan körülnézni a piacon. Az ügyvédek közötti verseny változatos árakat produkálhat, a 12-13 ezer forintos minimumtól kiindulva a határ a csillagos ég és sajnos az ár-érték arány egy drágább szolgáltatás esetében nem feltétlenül optimális.