Hazánkban a házassági szerződés intézményét a bizalmatlanság légköre lengi körül és számos ígéretesnek tűnő kapcsolatot futtat zátonyra, ha valamelyik fél felveti ennek a lehetőségét. Oszlassuk csak el ezeket a téveszméket!

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés teljesen felesleges mindaddig, amíg a házas felek boldogan élnek egymással, viszont egy roppant kedvező jogi konstrukció akkor, ha a válással végződne házaséletük. A haszonleső hozományvadászokban minden bizonnyal rosszallást vált ki, ha a kiszemelt előhozakodik vele, az illető részéről azonban előrelátásról tanúskodik. Előnyös lehet ugyanis, ha az egyik fél nagyobb jövedelemmel rendelkezik és ezt meg kívánja őrizni, de akkor is, ha egy korábbi házasságból származó gyermek a törvényes örökségének nagy részét vesztené el, ha apukája/anyukája meggondolatlanul lépne új házasságba.

A szerelem hevében sokan nem is gondolnak bele abba, hogy a házasság megkötésével az életközösség idejére vagyonközösség keletkezik. Ez lényegében azt jelenti, hogy minden közös tulajdonnak számít, amit a házasság időtartama alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek, valamint a korábbi különvagyon haszna is. Ide sorolandó például a vállalkozásból származó jövedelem, a házasság alatt szerzett üzletrész vagy a szerzői művek jogdíja, de például a saját föld megműveléséből keletkező termény, saját lakás bérleti díja vagy külön pénzbetét kamata is a közös kalapba megy. Egy-egy híres festő, zenész vagy egy bombaüzletnek tekinthető ötlet szellemi atyjának (anyjának) házastársa tehát anélkül kerülhet hatalmas vagyon birtokába, hogy ő maga ezért voltaképpen az érzelmi támogatáson kívül semmit nem tett. Ugyanígy egy tetemesebb bankbetét kamatain is osztozni kell a hitvessel, de természetesen az adósságok is közösek.

Kivétel az a vagyon, amely valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Ez lehet a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott, illetve személyes használatra szolgáló vagyontárgy: autó, lakás, nyaraló. Továbbá ide tartoznak a különvagyon értékén későbbiekben megszerzett vagyontárgyak is, bár ez utóbbi esetben meglehetősen kibogozhatatlanná válhatnak a vagyoni viszonyok, ha mondjuk a férj kétévente lecseréli az – eredetileg különvagyonába tartozó – autóját és a vételár különbözetét a közös kasszából finanszírozzák.

A családjogi törvény szerencsére 1987 óta lehetőséget biztosít arra, hogy a felek egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a vagyonközösség előzőek szerinti általános szabályaitól eltérően - szerződéssel rendezzék. Így meghatározhatják mi kerüljön a közös, illetve a különvagyonba. De nem kell feltétlenül a másik fél iránti bizalmatlanságot feltételezni a megállapodás mögött, mivel a törvény azt sem zárja ki, hogy akár mindent, tehát még a külön vagyon elemeit is a vagyonközösségbe vonják be.

A szerződés akár a házasságot megelőzően, de annak fennállása alatt is köthető, a hatálya pedig nem csak a már meglévő, hanem a jövőben megszerzendő vagyontárgyakra is kiterjedhet. Sőt, akár olyan részletes is lehet, hogy tételesen felsorolja mi tartozik a férj és mi a feleség tulajdonába. Vélhetően a hölgy nem tudna mit kezdeni kedvese éveken át babusgatott bélyeggyűjteményével, míg párjának a több százezret érő edénykészlet porosodna a szekrényében, ha egyszer elválnának útjaik.

Sajnos azonban nem elég, ha szóban megegyeznek vagy akár egy sajtpapíron felvázolják, miként képzelik el a közös vagyon jövőjét. A szerződés érvényességéhez ugyanis annak közjegyző előtt tett közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Így viszont garantálva van az is, hogy a közreműködő ügyvéd részletesen kioktatja a szerződő feleket, mit érdemes belefoglalni a megállapodásba. Tartalma viszont utóbb a felek közös megegyezésével szabadon módosítható, de akár fel is bontható.

Mik lehetnek a hátrányai, ha nincs házassági szerződésünk? Boldog, békés együttélés során semmi. Mint fent is említettem, ennek különösen válás esetén lesz majd jelentősége, hiszen ilyenkor házassági szerződés illetőleg a felek megegyezése hiányában a bíróság rendelkezik a házas felek vagyonának megosztásáról fele-fele arányban. Az elmérgesedett kapcsolat és a hosszadalmas – esetleg bosszúvággyal is megspékelt - bírósági eljárás miatt a jogerős döntésre azonban gyakran több évet is várni kell. Az eljárás költsége (ügyvédi munkadíj, illeték stb.) pedig többszöröse is lehet a szerződés szerkesztésének pár tízezer forintos díjánál.

Az elmúlt években már hazánkban is egyre kevésbé számít tabunak a házassági szerződés. Nem lesz közmegvetés alanya, aki ilyesmire vetemedik, hiszen jól megfontolt érdekek állnak a háttérben. Különösen előnyös olyan esetben, amikor például valamilyen családi adókedvezmény vagy más előny érdekében kerül sor a frigyre, hiszen ilyenkor nincs nagy elkötelezettség egymás iránt a felek között, azonban a házasságra mégis szükség van. A honosításnál például öt évet is nyerhet az, aki magyar állampolgárral házasodik össze, hiszen így nyolc helyett már három év alatt megkaparinthatja az állampolgárságot. Viszont könnyen elképzelhető, hogy ennek megszerzése után mielőbb távozni szándékozik a kapcsolatból, méghozzá úgy, hogy a vagyona felére „érdekházastársa” ne tartson igényt.

Ugyan a törvény szerint elsődleges funkciója az ilyen szerződéseknek a vagyoni helyzet szabályozása, de nem kizárt, hogy a felek bármi másról megállapodjanak benne. Bill Gates állítólag leszögezte, hogy joga van évente egy hétvégét az előző szeretőjével tölteni, Tom Cruise pedig még azt is meghatározta, hogy felesége kikkel barátkozhat. De nem ritka tetemes összegű kötbér kikötése a félrelépés esetére. Kétséges azonban, hogy ezek a feltételek aztán mennyire kikényszeríthetők. Amennyiben partnerünkkel sikerül megállapodni a házassági szerződés alapvető tartalmában, valószínűleg soha nem lesz szükség az alkalmazására, viszont ha a másik fél már a téma felvetésekor is vonakodik, ajánlatosabb inkább lefújni az esküvőt.

Player Autószalon

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon