Van eszed, de nincs pénzed? Mire megy az ember a szellemi tőkével, ha egy vállalkozást akar beindítani? Hogyan működik a nem pénzbeli apport szellemi javak esetén?
Igaz, hogy a korábbi hárommilliós törzstőke helyett már pár éve potom félmillió forint kezdőtőkével is lehet kft-t alapítani, sokunknak azonban még ennek az összeszedése is nehézséget jelenthet. Erre kínál megoldást a nem pénzbeli hozzájárulás (közismertebb nevén apport). Ez lehet vagyoni értékkel rendelkező ingatlan, ingóság is, de akár szellemi alkotáshoz fűződő jog is. Mi most ez utóbbival foglalkozunk, mivel a definiálása talán ennek a legnehezebb.
Készpénz-apport
Maga a gazdasági társaságokról szóló törvény nem igazán korlátozza e tekintetben a társaság alapítóit szóval tulajdonképpen bármit bevonhatnak ebbe a körbe. Ráadásul a törvény már nem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, így akár tisztán nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható kft. Viszont, ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
Szabadalmak értékelése
A szabadalmak értékét például nem az előállításukra fordított költség, hanem a felhasználásukkal elérhető többletjövedelem határozza meg. Elfogadott módszer, hogy az elérhető 5-8 évi licencdíj összegéből indulnak ki.
Szabadalmak, védjegyek
A szabadalmas apportálhatja a társaságba saját találmányára vonatkozó valamennyi jogát, vagy azok egy részét. Sőt, ha esetleg hasznosítás szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján esetleg más feltaláló szabadalmainak – mondjuk egy, a földönkívülieket a hélium-3 bányákból távol tartó elektromos kerítés – jogaival is rendelkezik, azt is a cégbe apportálhatja. Feltéve, ha a szerződésben a felek kikötötték, hogy a megszerzett hasznosítási engedély harmadik személyre átruházható.
Védjegy is bevihető
Akkor sem kell csüggedni, ha egy vagy több lajstromozott védjegyünk van, a törzstőke ezzel is felturbózható. Az apportra a védjegy jogosultjának, illetve annak van jogszabályi lehetősége, aki a védjegyből eredő valamennyi vagyoni jogot megszerezte, vagy olyan használati szerződés alapján szerzett jogot a védjegy használatára, amely feljogosítja arra, hogy azt harmadik személy részére átruházza.
Apportálható szerzői vagyoni jogok
Mi a helyzet akkor, ha az alapító mondjuk a szerzői jogait szeretné egy cégbe „bevinni”? A zeneszerző az operáit, a regényíró a legfrissebb bestsellerét, de leggyakoribb esetben például szoftverjogokat is rendelkezésre lehet bocsátani nem pénzbeli hozzájárulásként. A szerzői jogoknak két csoportja van, a személyhez fűződő és a vagyoni jogok. Előbbieket a szerző nem idegeníti el, utóbbiak viszont szabadon apportálhatók akár a szerző, akár az erre felhatalmazott jogosult által. A felhasználási szerződés alapján a jogszerző csak akkor jogosult a felhasználási jog átruházására harmadik személy részére, ha azt a szerződés számára kifejezetten megengedi. Egyes esetekben (pl. szoftver, adattár) a vagyoni jogok átruházhatók, így az azt megszerző már szabadon rendelkezhet velük, ezért akár egy társaság alapításánál is igénybe veheti őket.
A know-how apportálhatósága
A know-how, a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki szervezési ismerete, a közkinccsé válásig illeti meg a jogosultat. Legyen az akár egy csokoládé-receptje vagy az ügyfelek becserkészésének egyedi módja. A know-how lényeges eleme tehát a titkosság, az ismeretnek a nyilvánosságtól való elzártsága. Mivel a know-how vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes szellemi termék, így apportálható.
Az érték meghatározása
A jelenleg hatályos törvények ugyan nem követelik meg e tekintetben könyvvizsgáló igénybevételét, mégis ajánlatos az értékelésnél hozzá fordulni. Az apport felülértékelése tilos, tehát a társasági szerződésben meghatározott érték nem lehet magasabb, mint amilyen értéket az apport a valóságban képvisel. Az alulértékelés azonban lehetséges. A nem pénzbeli betét túlértékelésének tilalma nemcsak a hitelezők érdekeit védi, hanem a többi tagét is, mivel a fiktív törzstőke képzését és a vagyoni szolgáltatással arányban nem álló üzletrész - tagsági jogok - megszerzését célozhatja.
Nagy fába vágja tehát a fejszéjét az, aki a nem pénzbeli hozzájárulást szellemi javakkal akarja kiváltani, viszont egy cégbe bevitt joggal később rengeteg tőke kovácsolható.
Ha kíváncsi vagy, mennyit kaphatsz jövőre egy füves ciki elszívásáért, kattints ide!