Rendületlen növekedése tavaly nyáron megtört, az USA-ban a fiatalok már leszokóban vannak róla. Megkérdeztük a hazai szakértőket, milyen jövőt jósolnak a világ legnagyobb közösségi oldalának.

Nehéz elképzelni egy Facebook nélküli világot, de láttunk már rá példát, hogy népszerű közösségi hálózatok beleálltak a földbe. A kétezres évek közepén a MySpace jelentette tinédzserek tízmillióinak a meghatározó közösségi élményt, idehaza pedig az iWiW tudhatott magának pár jó évet, mielőtt bevette volna a terepet a világhódító amerikai konkurens. A Facebook már mindenhol ott van, szinte nincs olyan weboldal, ahol ne lehetne lájkolni, megosztani a tartalmakat, és tavaly októberben nem csak a szájt regisztrált, de aktív napi felhasználóinak száma is meghaladta az egymilliárdot – vagyis a Föld lakosai közül minden hetedig naponta felmegy az oldalra.

Ennek ellenére a cég tőzsdei bevezetése nem volt kirobbanó siker, olyannyira nem, hogy a Facebook részvényeinek árfolyama még mindig alacsonyabb, mint az induló májusi 38 dollár (cikkünk írásakor éppen valamivel 27 alatt van). A szájt pedig hiába növekszik gyorsuló ütemben világszerte, a legfontosabb piacán, az USA-ban veszített a felhasználóiból. Tavaly nyáron a 18–24-es korosztályban 25, a 12–17 évesek körében pedig 42 százalékkal esett az oldalon töltött idő az egy évvel ezelőttihez képest.

Számukra a Facebook már nem menő, csak egy megszokott, mindennapos szolgáltatás, amelyen kapcsolatot tartanak az ismerősökkel – de semmivel sem izgalmasabb, mint mondjuk egy vonalas telefon, ami régen ugyanerre szolgált. A tőzsdei elemzők ezzel együtt nem írták le a Facebookot, de ők is úgy vélik, hamarosan már nem az USA, hanem a fejlődő piacok szolgáltatják a szájt bevételeinek többségét, a hazai pályából ugyanis már nem lehet többet kihozni.  Az amerikai médiában ezzel együtt megjelentek a találgatások: vajon elfáradtunk a sok facebookozásban, unjuk a közösségi médiát?

Nem tudnak új funkciókat beleerőszakolni

– Mintha egy üvegplafon lenne a Facebook feje fölött, amit nem tud áttörni – mondta Szabó Márton, az iWiW társalapítója és egykori vezetője, aki jelenleg a Koin költségkövető alkalmazás fejlesztésével foglalkozik, idehaza a legjáratosabb szakember közösségihálózat-témában. Szerinte a Facebook csapdája az, hogy nem tud jelentősen újítani: hiába próbálta saját szolgáltatásaival lemásolni a legsikeresebb közösségi vásárló oldalt, a Groupont, a népszerű kérdezz-felelek oldalt, a Quorát, vagy a különböző helyekre való bejelentkezést lehetővé tévő Foursquare-t Places néven, erre a közönsége nem vevő. Bár folyamatosan csiszolnak az alapfunkciókon, érdemi új elemeket nem lehet beépíteni az érett közönséggel rendelkező oldalba.

Ez indokolhatta Szabó szerint az Instagram egymilliárd dolláros felvásárlását is: technológiailag nem kihívás egy hasonló fotómegosztó rendszert és a képekre rakható effekteket kifejleszteni, de egy ilyesfajta sikert a Facebooknak már nincs esélye megcsinálni. Azt viszont nem engedhették meg, hogy a szolgáltatás a konkurencia kezébe kerüljön. – Én egyelőre nem látom vagy tudom, hogy a Facebook számára mi jelentheti a kitörési pontot. Lehet, hogy a főhadiszálláson erről már többet tudnak, csak még mi nem láthatjuk a jeleit. De ha ez nem változik meg, akkor az aktivitás csökkenése az érdeklődés és azon keresztül a Facebook jelentőségének a csökkenésével fog járni, már középtávon is. Ha ekkor tűnik majd fel egy erős kihívó, akkor a Facebook nehéz helyzetbe kerülhet – vélekedik Szabó.

Ilyen konkurens azonban egyelőre nem bukkant fel. – Ugyan egyre-másra jelennek meg olyan közösségi szolgáltatások, melyek rengeteg embert vonzanak (például a már említett Foursquare, az Instagram, a Pinterest vagy a Tumblr), amelyek nagyon menők, de tematikusak. Egyik sem kínál annyira általános kapcsolattartási platformot, mint a Facebook, ebből következően önmagukban nem is fognak tudni annyira naggyá és fontossá válni, mint az. Ráadásul ezek többsége a lájkolásnál aktívabb tartalom-előállító tevékenységet vár el, ami természetesen nem vonzza olyan nagy számban az embereket, és ökoszisztémájában is csatlakozik a Facebookhoz, hiszen sok tartalmat osztanak meg róluk.

A cégek: haszonlesők egy vidámparkban

Sándor Szabolcs, a közösségi kommunikációval foglalkozó Karmamedia ügynökség társalapítója és vezetője szerint sem valószínű, hogy a Facebookra egyszer csak ráunnának az emberek, és valami mást kezdenének el használni helyette – legalábbis a számítógépükön. – Annak alapján, ahogy a Google szenved a saját közösségi oldalával, a Google Plusszal, másnak sem lenne könnyű átvennie a helyét. Szerinte azonban mobilon még lenne esélye egy kihívónak, mivel a mobil platformon a Facebook egyelőre hátrányban van. Forgács Mariann, a közösségi marketinggel foglalkozó Besocial ügynökség ügyvezetője viszont bizakodó ezzel kapcsolatban. Szerinte már csak a cég tőzsdei jelenléte miatt is rá van kényszerítve a cég, hogy egyre jobb felhasználói élményt biztosítson a használóinak, vagyis gőzerővel fejleszt. – Nem véletlen, hogy a szájt mobilos alkalmazását is kidobták, és a nulláról írták újra.

Mivel jelenleg gőzerővel nyomulnak a Facebookon a cégek a saját rajongói oldalaikkal és promócióikkal, a közösségi marketingeseket arról is megkérdeztük, ennek hogyan látják a jövőjét. A marketingeseket ugyanis még inkább készületlenül éri, amikor a site váratlan újításokat vezet be, és ezzel újra meg újra átírja a céges jelenlét szabályait. – Mi különösen nehéz helyzetben vagyunk ilyenkor, hiszen az ügyfeleink tőlünk várják a megoldást, de mi is csak ugyanakkor értesülünk az újdonságokról, amikor ők – érzékeltette a helyzet nehézségét Forgács Mariann. Abban azonban mindhárom szakértőnk egyetértett, hogy a Facebooknak ilyen szempontból nincs alternatívája – meg kell szoknunk tehát az ott jelenleg látható nyüzsgést, lájkvadászatot és reklámkampányokat.

– A marketingesek közül nagyon kevesen gondolkodnak arról, hogy érdemes-e odamenni, a kérdés inkább az, hogy hogyan érdemes – mondta Szabolcs Sándor. – Ugyan egyre inkább a fizetős megoldások kerülnek előtérbe a Facebookon, vagyis nem elég egy ingyenes céges oldal, hirdetéseket vagy kiemelt posztokat kell venni azért, hogy a rajongók lássanak is, a befektetés még mindig több nagyságrenddel alacsonyabb, mint más eszközök esetén. Forgács Mariann szerint is az a trend, hogy az értelmetlen, például targoncákat népszerűsítő rajongói oldalak helyett a cégek is inkább pénzt költenek majd a szájton, vagyis a hagyományos reklámfelületekhez hasonlóan kezelik majd őket. A felhasználókat pedig érdemes a Facebookon belül tartaniuk, vagyis nem a weboldalukat fejleszteni, hanem akár a Facebookon belülre költöztetni a webáruházukat, vagy appokat fejleszteni, mivel olcsóbban tudják a szájton belülre irányítani az embereket, mint elvinni őket onnan.

Szabó Márton szerint sem természetes, hogy minden cég szórakoztató tartalmakat állítson elő az oldalon, még azok is, akiknek ez nagyon idegen a tevékenységétől, már csak ezért is erősödnek majd a fizetős promóciós megoldások. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a Facebook inkább egy nagy vidámpark az emberek fejében, nem pedig bevásárlóközpont vagy bank, így az üzleti megoldások inkább elriasztják őket. A Google viszont nagyon is jól működő üzleti szolgáltatásokat fog össze a saját közösségi oldalával. A keresés, a Google Maps, az online dokumentumtár és irodai szoftvercsomag, a Google Drive-vá átalakított Docs, a Gmail levelező és az Android mind-mind olyan eszközök lehetnek, amelyek valami egészen mást nyújthatnak majd, mint a Facebook.

Eltűnni már nem fog, de változnia kell

A közösségi oldalak jövőjével kapcsolatos legérdekesebb jóslatot Thomas Baekdal újmédia-szakértő fogalmazta meg egy nyár elején írt tanulmányában. Amiről Baekdal írt, jócskán túl is mutat a Facebookon, ő ugyanis a közösségi oldalak összességével foglalkozott, és azzal, vajon elfáradunk-e ezektől. Amióta ugyanis közösségi oldalak vannak, azóta ismert az a túlterhelés is, amit a felhasználók számára okoznak, és az ebből fakadó social media fatigue, ami egyszerre unalom, egyszerre fáradtság. Baekdal szerint azonban nem magától a közösségi médiától fáradunk el, hanem azoktól a platformoktól, amelyeket használunk, az eszközök kötik meg ugyanis a kezünket.

A jövő az amerikai szakember szerint az, hogy a közösségi oldalak, így a Facebook, a Twitter és a Google Plus is célfelületből protokollá válik. Ma ugyanis, ha valamit megosztunk a közösségi médiában, annak csak a linkjét osztjuk meg. Egy macskás képet, vagy blogbejegyzést kiküldhetünk a blogunkon kívül a Twitterre, a Facebookra, a Google Plusra, de a lájkok, +1-ek vagy más tetszésnyilvánítások és hozzászólások külön-külön gyűlnek össze ezeket a felületeken. Ehelyett a jövőben az lenne működőképes, hogy ne csak a linkek, de maga a tartalom kerüljön ki egyszerre mindenhová, vagyis ne különböző oldalakra, hanem magára a social protocolra.

Így egy cikkre vagy vicces képre ugyanúgy lehetne lájkot nyomni, kommentelni, +1-ezni mindegyik közösségi szolgáltatásból egyszerre, azok egy helyen jelennének meg, attól függetlenül, melyik reakció melyik felületről érkezett. Ugyanígy, ha feliratkozunk egy híroldalra, vagy követünk egy márkát, akkor nem kell külön nyomkodni a facebookos, twitteres vagy google-ös gombot, egyszerűen csak feliratkozunk rá, és bármilyen klienst is használunk, minden új hírt ugyanúgy megkapunk, a már említett kommentekkel együtt. Nem a cég Facebook-oldalát követjük többé, hanem magát a céget.

Baekdal szerint tehát a Facebook és a társai nem tűnnek el, nem váltja fel őket valami más, mint ahogy annak idején az iWiW-nek vagy a MySpace-nek leáldozott: a közösségi oldalak maguk lépnek majd túl a saját kereteiken. A szakértő emlékeztet rá, hogy az e-mail is így indult: kezdetben a különböző e-mail-szolgáltatások nem voltak kompatibilisek egymással, vagyis nem lehetett a különféle rendszerekből máshová üzenetet küldeni, amíg meg nem egyeztek a közös, nyílt szabványra épülő protokollban.

Hogy ez a közösségi oldalaknál mikor következik majd be, ha eljutunk ide egyáltalán, még nagyon nem látszik, jelenleg ugyanis a verseny szereplői kizárólagos szerepre törekednek a saját területükön. Az azonban kiderült, hogy a Facebook már túl nagy és túl beágyazott ahhoz, hogy megbukjon. A szakértők által elmondottak alapján is úgy tűnik, a Facebook önmagáért lehet, hogy egyre kevésbé lesz érdekes, hiszen miután minden ismerőst bejelöltünk, mindenkit rendszeresen felköszöntöttünk a születésnapján, és minden kedvenc márkánkat belájkoltuk, egy idő után elmúlik az újdonság varázsa, új, érdemi funkciókkal pedig, mint látható, nem nagyon tudják bővíteni.

A többi aktivitásunk valószínűleg továbbra is a Facebookon fut majd össze, és az Instagramhoz hasonlóan esetleg az ilyesmit is olyan appokkal végezzük majd, főleg mobilon vagy tableten, amelyeket Zuckerbergék, ha tudnak, szintén felvásárolnak. Egy idő után ugyanis, úgy tűnik, nem marad más módja a Facebook számára a növekedésnek.

Miért bukott el a MySpace?

A 2003-ban alapított MySpace 2005-től 2008 elejéig a világ legnagyobb látogatottságú közösségi oldala volt, több mint 120 millió havi látogatóval és több mint 250 millió regisztrációval. Örököse, a Facebook 2008-ban érte utol, majd hagyta le gyorsan napi látogatószámban. A bukás legfontosabb okai a Forbes és a Huffington Post elemzése alapján a következők:

  • A főleg tízen–huszonéveseket megcélzó oldal személyre szabható profiloldalakat kínált, ami a weben jártas fiataloknak és az együtteseknek, hírességeknek tetszett, de a szélesebb közönséget elriasztotta.
  • A tinédzsereket elsősorban az oldalon is megjelenő zenekarok és hírességek iránti rajongás kötötte össze, ez lett a MySpace fő vonzereje. A Facebook közönsége viszont az érettebb egyetemista közönségből került ki, akik többféleképpen használták ki a szájtot, az egyetemi bulizás és randizás után a szakmai kapcsolatépítésnek is fontos terepe lett, és gyorsabban felértékelődött a hirdetők szemében.
  • A MySpace-t használó B és C kategóriás celebek ezzel szemben csak rontottak az oldal megítélésén, sokszor botrányos megnyilvánulásaik miatt az egyébként is kissé prűd amerikai piacon kialakult az a meggyőződés, hogy a MySpace egy fertő a tinédzserek számára.
  • Külső fejlesztők bevonása helyett a MySpace sokáig vonakodott tőle, hogy közösségi alkalmazások platformjává váljon, ehelyett maga próbált kifejleszteni minden funkciót. Ezek viszont sokszor félkészen, összecsapva, koncepció nélkül kerültek ki az oldalra, tovább fokozva a káoszt.
  • A MySpace nem akart osztozni a bevételeken sem, ezzel sok lehetőséget elszalasztott a térnyerésre. Miközben a Facebook dollármilliókat kaszált a fizetős online játékokon, partnereit, így például a FarmVille-t fejlesztő Zyngát is gazdaggá tette.
  • Mivel a MySpace-t egy régimódi médiavállalat, a News Corporation vásárolta fel, a menedzsment sem tudott rugalmasan reagálni a kor kihívásaira, de az oldal szoftveres platformja sem tette lehetővé a megfelelően gyors döntéseket. Nem csak a felső vezetésben őröltek lassan a kerekek, de a fejlesztők sem tudtak gyors megoldást az olyan problémákra, mint például a spammerek megjelenése.

A News Corp. rengeteget bukott a MySpace-en: Rupert Murdoch médiavállalata 580 millió dollárt fizetett érte 2005-ben, hogy aztán hat évvel később ehhez képest gombokért, 35 millióért adjon túl rajta. A vevő, a tulajdonosi oldalon szakmai befektetőket és Justin Timberlake-et is magában foglaló Specific Media most próbál új életet lehelni az oldalba, kihasználva azt is, hogy a Facebook már nem olyan menő, mint egykor. A szájtot alaposan áttervezték, és olyan új köntöst kapott, amely táblagépen is kényelmesen használható, és idén év elején már ismét növekedésnek indult a regisztrált felhasználók száma, bezárni tehát egyelőre nem fog az oldal.

Tovább:
A legfrissebb Player-cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
Ultra HD-tévé, 3D-nyomtatás, zsugorodó tabletek – Techjóslatok 2013-ra

(Fotó: Parameter.sk)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Vajon ki a nap csaja Lady Gaga születésnapján?

Nézd meg az anyját, vedd el a lányát? Gracie édesanyja Penthouse-modell volt…

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés