Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Háztartásunk tele van villamos fogyasztókkal. Vajon ezek közül hányat éri meg lecserélni egy energiatakarékosabbra? Ennek kiderítéséhez először megnézzük, milyen módszerrel számolhatjuk ki azt, hogy megéri-e a csere, majd pedig sorra vesszük a ház jelentősebb fogyasztóit.

Módszer a döntéshozatalhoz

Ha egy villamos fogyasztót le szeretnénk cserélni, rögtön az első kérdés az lesz, mennyibe kerül az új eszköz. Tegyük fel, hogy vizsgálatainkat úgy végezzük, hogy a régi termék is tökéletes állapotban van, csak csökkenteni akarnánk a fogyasztást. Ekkor egy magas ár azonnal el is bátortalaníthat minket, (megfelelő pénzmennyiség birtokában) esetünkben azonban csak a fogyasztáscsökkenés ismeretében ítélhetünk valamit olcsónak vagy drágának.

Ebből a gondolatból származik az a felfogás, hogy a kettő arányát, azaz az új fogyasztó árának és a fogyasztáscsökkenés pénzbeli értékének a hányadosát vegyük figyelembe a döntésünknél. Az eredmény egy idődimenziójú mennyiség lesz, amit egyszerű megtérülési időnek nevezünk. Ha az éves fogyasztáscsökkenéssel számoltunk, akkor az egyszerű megtérülési idő azt adja meg, hogy hány év alatt térül meg a befektetésünk. Noha a számítási módszerünk sok mindent elhanyagol, esetünkben tökéletesen használható ez az egyszerű hányados annak a megítélésére, hogy megéri-e egy cserét megvalósítani.

Nézzünk egy példát!

A régi, 150 W teljesítményű televíziónkat szeretnénk 150 ezer forintért lecserélni egy 55 wattosra. Tegyük fel, hogy az év minden napján naponta öt órát megy a tévé, ez azt jelenti, hogy egy évben összesen 365x5=1825 órát működik. A fogyasztáscsökkenés 150-55=95 watt, így 50 Ft/kWh villamosenergia-árral számolva az éves energia-megtakarítás 95/1000x1825= 173,3 kWh, amelynek ára 173,3x50=8668 Ft. A megtérülési idő ezek alapján: 150000/8668=17,3 év. Egy televízió esetében ez nagyon sok, a várható élettartam nem éri el azt az értéket, így ha csak a fogyasztáscsökkentés miatt szeretnék lecserélni a régit, akkor nem éri meg belefogni.

Minél kisebb a megtérülési idő, annál hamarabb visszahozza az árát a befektetés, így ez a kívánatos. Egy (tegyük fel) tizenöt éves megtérülési idő azonban csak a fogyasztó ismeretében értékelhető soknak vagy kevésnek. Ahhoz, hogy a befektetési lehetőséget értékelni tudjuk, az új fogyasztó várható élettartamát is figyelembe kell vennünk. Ha a megtérülési idő rövidebb, mint a várható élettartam, akkor általában érdemes a fogyasztót újabbra cserélni.

Van azonban egy harmadik tényező is, amiről eddig nem beszéltünk részletesen. Pontosabban beszéltünk, csak burkolva: az egyszerű megtérülési időbe már azt is beleszámoltuk, milyen gyakran használjuk az adott fogyasztót. Amikor egy új és egy régi terméket hasonlítunk össze, azt általában azok teljesítményének felhasználásával tesszük. Ez az a mennyiség, ami rajta van a termék dobozán, és ami elárulja nekünk, hogy egy adott pillanatban mennyi egy eszköz fogyasztása (például hajszárító: 1800 W).

Mi azonban nem csak egyetlen pillanatig használjuk az eszközt, így jön a képbe a használati idő: a teljesítménynek és ennek az időnek a szorzataként kapjuk meg azt az energiamennyiséget (fogyasztást), ami a villanyszámlán is szerepel, azaz amiért fizetnünk kell. Amikor kiszámoltuk a megtérülési időt, a régi és az új berendezés fogyasztását hasonlítottuk össze, így már valóban tartalmazta azt, hogy mennyit használjuk az adott eszközt.

Felejtsük el egy pillanatra a bonyolultnak tűnő számításunkat. Képzeljünk el egy olyan fogyasztót, ami viszonylag nagy teljesítményű, viszont csak ritkán és rövid ideig használjuk. Ilyen például egy főzni nem tudó férfi legénylakásában a kamra világítása. Legyen például ez egy 100 wattos villanykörte. Ugyan megvan a lehetőségünk, hogy egy ennél ötször kevesebbet fogyasztó energiatakarékos fényforrásra cseréljük le azt, azonban megéri ez nekünk? Nem éri meg, ugyanis olyan keveset használjuk azt az izzót, hogy a lecserélésének költségét belátható időn belül nem hozná vissza a fogyasztás csökkenésével megtakarított pénzmennyiség. Teljesen más szituációról beszélnénk viszont, ha a nappaliban lenne a százas izzó.

Beláttuk tehát, hogy az új termék ára, a régihez viszonyított teljesítménykülönbsége, valamint a használati ideje mind-mind rendkívül fontos, egymást kiegészítő információ annak érdekében, hogy valós képet tudjunk alkotni arról, érdemes-e meglépnünk a fogyasztó cseréjét.

Vegyünk sorra néhány háztartási villamos fogyasztót, és nézzük meg a lehetőségeinket!

Főzőlap, sütő, mikrohullámú sütő, hajszárító…

Ezek tipikusan azok a fogyasztók, amiket a teljesítményéért vesszük, azaz annál jobb, minél nagyobb teljesítményű. Persze létezhet olyan ember, aki kisebbre akarja cserélni a meglévő készülékét, nem ez azonban az általános magatartás, főleg abban a tudatban, hogy ezeknek az eszközöknek a teljesítménye általában több fokozatban állítható. Ennélfogva részletesen nem is foglalkozunk az ilyen készülékekkel.

Más a helyzet azonban akkor, hogy ha technológiaváltás miatt csökken a teljesítménye a készüléknek, és ezzel a csökkent teljesítménnyel is ugyanazt a feladatot ugyanúgy tudja ellátni, mint a korábbi eszközünk. Erre jó például az üvegkerámia főzőlap cseréje indukciósra. Az indukciós technológia esetében jóval kevesebb hő távozik a környezetbe, így ilyen főzőlappal hatékonyabban tudunk főzni – ez indokolja a teljesítményének csökkenését is. Egy, a főzőlapot gyakran használó többgyerekes család sokat profitálhat egy ilyen cseréből: a befektetés akár öt éven belül is megtérülhet.

Hűtőszekrény

Hűtőszekrények esetében könnyen meg tudjuk állapítani, melyik fogyaszt kevesebbet: az energiaosztályok hatékonyan tájékoztatnak bennünket. Ennél több adatra is szükségünk van viszont ahhoz, hogy meghatározzuk, érdemes-e lecserélni azt. A hűtő adatai között szerepel a teljesítménye is, de van számunkra egy sokkal hasznosabb adat is: a legtöbbször megadják, hogy a hűtőszekrény egy nap alatt mennyi villamos energiát fogyaszt (pl. 0,93 kWh/24 h). Ezzel az adattal nagyon egyszerűen összehasonlíthatjuk őket.

Már régóta jó áron elérhetőek a B és A energiaosztályú hűtőszekrények, így a legtöbb háztartásban ilyenek vannak, a mai csúcskategória azonban még ezeknek a fogyasztását is felére-kétharmadára veszi vissza. Bár a hűtőszekrényünk folyamatosan működik (ez azért így nem teljesen pontos), ezt kis energiafogyasztással teszi, így egy hűtő körülbelül ezerötszáz–kétezer forintot ad hozzá a havi villanyszámlához. Ezt akár a felére is csökkenthetnénk egy modern hűtővel, ám ennek költsége a megtakarításhoz képest olyan nagy, hogy a megtérülési időre akár harminc évnél több is kijöhet. Ezek alapján a hűtőszekrény cseréje fogyasztáscsökkentés céljából nem javasolt – ha amúgy is új hűtőt vennénk, akkor persze érdemes minél kisebb fogyasztásút választani.

Mosógép, mosogatógép

A hűtőkhöz hasonlóan a mosógépek esetében is találhatunk egy egyszerű mutatót, amellyel egyszerűsíthetjük a számításainkat: általában megadják, hogy egy mosás mennyi energiafelhasználással jár. Bár ez az érték több tíz százalékkal kevesebb lehet, mint amire az otthonunkban található mosógép képes, éves szinten a hűtőhöz hasonlóan kevés energiát takarítunk meg ahhoz, hogy ésszerű legyen a csere. Ugyanez a helyzet a mosogatógéppel is.

Televízió

A régi katódsugárcsöves (CRT) televíziók akár háromszor többet is fogyaszthattak, mint egy mai modern, LED háttérvilágítással rendelkező LCD-tévé. Az átlagos felhasználói szokásokat figyelembe véve azonban még ez a csere is a tévé árához képest olyan kis megtakarítást eredményezne, hogy a megtérülési idő tizenöt év felett is lehetne. A jelenlegi piaci trendeket figyelembe véve ez bőven egy tévé élettartama felett van (vagy elromlik, vagy lecseréljük), így csupán megtakarítási célzattal nem érdemes a televíziót sem cserélni.

Számítógép

Ahhoz, hogy a legújabb játékok is fussanak Full HD-felbontáson, egy nagyteljesítményű asztali számítógép szükséges, ez azonban egyáltalán nem kedvező a pénztárcának. Ha az asztali gépet lecseréljük egy notebookra, esetleg egy energiatakarékos asztali konfigurációra, akkor akár ötödére is csökkenthetjük annak fogyasztását. Az egyéni preferenciák és szokások, illetve az új gép ára nagyban befolyásolják, érdemes-e cserélni, így általános recept számítógép esetére nem létezik.

Világítás

A gyakran használt villanykörtéket nyugodt szívvel lecserélhetünk energiatakarékos (esetleg LED-es) fényforrásra, azok ugyanis élettartamuk töredéke alatt megtermelik a csere árát. Nehezebb a helyzet a ritkábban használtakkal: egy hagyományos villanykörte úgyis hamar tönkremegy, így érdemes esetükben kivárni ezt a pillanatot, majd akkor beruházni egy energiatakarékos változatra.

(Felejtsük el azonban az olcsó energiatakarékos fényforrásokat: azok élettartama nem éri el a dobozon megadott értéket, sokszor pedig a fényük minőségével is problémák adódhatnak. Ne féljünk megvenni a drágább és márkásabb fényforrásokat, hosszútávon velük járunk jobban.)

Összegzés

Láttuk tehát, hogy a legtöbb esetben nem éri meg egy működő villamos fogyasztót (itt persze nem a szovjet korból rajtunk maradtakat értjük) egy újra cserélni csak azért, hogy azzal energiát takarítsunk meg. Kivételek persze mindig akadnak.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.