Van egy jó cégnevünk? Terveztettünk egy tuti logót? Nem akarjuk, hogy lenyúlják a szlogenünk? A védjegyeztetés megoldást kínál – majdnem – mindenre.

Tegyük fel, hogy alapítunk egy céget mondjuk egy új típusú lúdtalp betét gyártására, a neve pedig legyen Márton Tappancs Bt. Telnek múlnak az évek és a cég kifejleszt egy egyedülálló technológiával rendelkező talpbetétet Márton 3000 néven. Persze a konkurencia sem rest, mivel Mártonék befutott név a szakmában és uralják a piac jelentős részét, versenytársa azt gondolja, hogy egy ugyanolyan nevű betéttel könnyen megtévesztheti a gyanútlan fogyasztókat és növelheti eladásait.

A vetélytárs telephelyének eldózerolásán kívül mi a leghatékonyabb módja annak, hogy Márton megvédje a gondosan kidolgozott márkájának a hírnevét? A termék nevének lajstromozása védjegyként. Hiszen a védjegy nemcsak a termékek/szolgáltatások megkülönböztetését, hanem a fogyasztók tájékoztatását is szolgálja a végtelennek tűnő választék között. Aki Coca-Colát vesz, rögtön a megszokott ízt kapcsolja hozzá, és eléggé pórul járna, ha mondjuk a szénsavas karamellt bárki nyugodtan piacra dobhatná Coca-Cola néven. A védjegy tehát védi tulajdonosának piaci helyzetét és növeli annak értékét.

A Forbes magazin nemrég elkészítette a legtöbbet érő védjegyek listáját, mely alapján a Walmart és a Microsoft előtt a Google színes betűsora terpeszkedik az élen, értékét 44.3 milliárd dollárra becsülik. A magyar védjegyeket érintő részletes felmérés utoljára 2008-ban készült, az az OTP-t találta a legértékesebbnek, ez valószínűleg azóta sem változott.

Védjegy szinte bármi lehet. Szó, jelmondat, kép, ábra, térbeli alakzat, de még színek is. Emlékezzünk csak a vörös talpú cipőiről híres Christian Louboutin pár hónappal ezelőtti védjegybotrányára, vagy mondjuk a magenta színről kinek mi jut eszébe? Sőt, lehetőség van hangok, dallamok levédésére is. Az MGM filmstúdió például védjegyeztette oroszlánja jellegzetes üvöltését, a Harley Davidson viszont járó motorjának hangját akarta levédetni, azonban a kérelmet visszavonták, mikor több gyártó is jelezte, hogy az általuk készített motor ugyan olyan hangot ad ki. Követelmény még, hogy az adott védjegy grafikailag ábrázolható legyen, a dallamok esetében ez kottával megvalósítható, azonban ezért nem lehet mondjuk illatokat védjegyeztetni, bármennyire is szeretné azt pár parfümgyártó.

Mi a titka a tökéletes védjegynek?

A lényeg az egyediség és a megkülönböztethetőség, hogy az adott piacon ne legyen hasonló, korábban regisztrált, akár szó, akár ábrás védjegy rajta kívül. Ki van zárva az, amelyik nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. Egy sajtgyártó például nem védheti le termékeire és sajátíthatja ki a "sajt" szót, mivel az általában jelöli meg a terméket és az összes versenytárs működését ellehetetlenítené... Fontos az áruosztály fogalma, hiszen az egyes termékcsoportokat, szolgáltatásokat (pl. ruházati cikkek, informatika, jogi tanácsadás) ezekbe sorolják, és kevés olyan védjegy van, amelyik minden áruosztályt birtokolna, szóval ha Mártonék a lúdtalp betéteket lestoppolják, attól még nem valósít meg védjegybitorlást egy ugyanilyen nevű gyorsétterem.

A sikeres lajstromozás után a védjegyet kizárólagosan használhatja annak jogosultja és a használatra díj ellenében másnak is engedélyt adhat. A nemzeti bejelentés csak Magyarországra vonatkozik, azonban kiterjeszthető az Európai Unió területére is akár. Sajnos egy védjegy megszerzése nem pár napos program, mivel hirdetményi úton kell kutatni az iránt, nehogy más jogait sértse, ezért akár egy évig is elhúzódhat, szerencsére a védjegyoltalom a bejelentés napjával keletkezik és tíz évig tart. Résen kell lennie a védjegyjogosultnak, hiszen ha a tíz éves időszak valamint utána további két év türelmi idő lejár, bárki bejegyeztetheti a korábbi védjegyet és élvezheti annak előnyeit.

Maga a védjegy akkor kap igazi jelentőséget, amikor mások megpróbálják azt leutánozni, vagyis bitorolni, azaz termékeikre, szolgáltatásaikra azonos vagy hasonló megjelölést használnak. Ilyenkor lép életbe az a védelmi mechanizmus, amit a törvény a jogosultak számára biztosít, hiszen a védjegybitorlóval szemben felléphetnek, követelhetik akár a jogsértő termékek megsemmisítését is, sőt, akár még az elmaradt védjegy-használati díjnak megfelelő kártérítést is!

Bármilyen egyszerűnek is tűnik azonban ez alapján a védjegyek regisztrálása, érdemes szakértő ügyvédhez fordulni, aki nemcsak azt ellenőrzi, hogy az adott védjegy foglalt-e, de gondoskodik arról, hogy az eljárás fogaskerekei közé se kerüljön porszem.

Hol és mennyiért?

A védjegybejelentéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (korábbi nevén: Magyar Szabadalmi Hivatal) kell benyújtani. A díj jelenlegi mértéke 74.800 Ft (legfeljebb három áruosztályba történő bejelentés esetén, minden további áruosztály esetén 32.000 Ft). Megéri előtte kicsit kutatgatni az e-nyilvántartásban, hogy mely védjegyek foglaltak már, nehogy hiába fizessük ki a díjat.

További jó tanácsokat itt olvashatsz házi jogászunktól!

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon