Veled is megtörténhet, hogy valami bődületes ökörséget ír rólad az újság. Mit tehetsz ilyenkor?

Mi a közös Medveczky Ilonában, Gyurcsány Ferencben és Váczi Péter békásmegyeri lakosban? Mindhármuknak meggyűlt a baja a sajtóval. Azt hinnénk ez csak a celebekkel eshet meg, de Péter esete bizonyítja, hogy bizony bárkivel megtörténhet.

Egy hétköznapi eset

Váczi Péter, 33 éves köztisztviselő egy júliusi napon munkába indult. A HÉV-re várva reggelijét fogyasztotta, miközben egy okvetetlenkedő, éppen arra járó újságíró a munkájáról faggatta. Péter persze boldogan mesélt a hivatali tevékenységéről, és hozzá is járult a nyilatkozata megjelenéséhez, ő volt azonban legjobban meglepődve, amikor másnap az egyik országos napilapban A köztisztviselők harmada váltana munkahelyet címmel jelent meg a nevét is feltüntető cikk, pár olyan mondattal, amit csak kiragadtak a teljes szövegből.

Péter persze mit sem sejtve ment be az irodájába, amikor főnöke már vöröslő fejjel hívatta és dörgölte az orra alá – valótlan – nyilatkozatát. Az első sokk után Péter úgy érezte, csak egy sajtó-helyreigazítással tudja tisztázni magát, ezért rögtön írt a lap kiadójának.

Amint látjuk, nem kell ahhoz közszereplőnek lenni, hogy ilyen bonyodalmakba keveredjünk, egy ártatlan nyilatkozat is elég ahhoz, hogy a szenzációra éhes sajtó azt elferdítve valótlanságot állítson. Medveczky Ilona néhány hónapja azért kért helyreigazítást, mert egy fotója mellé – amin mellesleg jókora sárgarépákat markolászott – azt a címet írták, miszerint olyan partnerre vágyik, aki szexuálisan is kielégíti. Miközben az interjú arról szólt, hogy a díva egy teljes értékű, minden tekintetben megfelelő társ után áhítozik.

Mi a teendő?

Mit tehet az átlagember, ha egy gyanútlan reggelen számára dehonesztáló irományba botlik? A sértés súlyától függően akár még fel is jelentheti az újságírót. Volt olyan hazai firkász, akit felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy könnyelmű kijelentése miatt – ez azonban ritka eset. Ha némi pénzben is reménykedik a sérelmet szenvedett, érdemes inkább jó hírnév megsértése miatt perelni a sajtót, mert ebben az esetben kártérítést is megítélhet a bíróság, a kár mértékét és az okozati összefüggést viszont ilyenkor bizonyítani kell.

A leggyorsabb és leghatékonyabb eljárás azonban a sajtó-helyreigazítás, ami a fentiekkel párhuzamosan is indítható. Itt azonban – miként a nevéből is adódik – maximum a helyreigazítás követelhető. De mit tegyünk, ha ilyen helyzetbe keveredünk? Ha bármely médiatartalomban (legyen az írott vagy online sajtó, televízió, rádió) rólad valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy veled kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheted olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.

Nemcsak totális hazugságok lehetnek ezek, hanem a valóság elferdítése, a szövegkörnyezetből kiragadott, hamis látszatot keltő megnyilatkozások. A Gyurcsány Ferenc képviseletét ellátó ügyvédi iroda például harminchárom helyreigazítást kezdeményezett a politikussal kapcsolatban plágiumvádat megfogalmazó szerkesztőségekkel szemben, és ezek közül több eljárás a sajtó elmarasztalásával végződött.

Nem szabad azonban tétlenkedni, mert a megjelenéstől számított harminc napon belül kell írásban kérni a médiaszolgáltatótól (szerkesztőségtől) a helyreigazítást. Napi és hetilapoknál, műsorok esetében könnyen kiszámolható ez a harminc nap, havi magazinoknál pedig a joggyakorlat szerint a megjelenés hónapjának utolsó napjától kell számítani.

Ha ezt a lépést megtetted, reménykedni kell, hogy a sajtó komolyan is veszi a panaszodat, és nem dugják be rögtön az iratmegsemmisítőbe. Ha a – törvényben meghatározott határidőn belül – a fülük botját sem mozdítják, megnyílik a bírósági út lehetősége, igaz a legtöbb sajtó-helyreigazítás csak abban az esetben kerül ebbe a stádiumba, ha tényleg alaptalan a panaszos kérelme, mivel a sajtószervek ódzkodnak az ilyesmitől, főleg, hogy pervesztesség esetén a teljes perköltséget nekik kell viselniük.

Szerencsére a bíróság is gyors határidőkkel dolgozik, ezért a sajtóperek nem húzódnak el egy-két évig, mint az átlagos polgári perek, hiszen senkinek nem érdeke, hogy hónapokkal, évekkel később hánytorgassanak fel olyan ügyeket a helyreigazítással, amit egyébként a közvélemény már rég elfelejtett volna.

A szakmában azt mondják „Nem újságíró az újságíró, ha még nem volt sajtó-helyreigazítási pere”. Általában azonban nem olyan gyakoriak az ilyen eljárások, ugyanis a legtöbb nyilatkozatot, interjút egyeztetik a másik féllel, és ha mégis helyreigazítási kérelemmel fordul a médiaszolgáltatóhoz, akkor azt házon belül rendezik, bíróság elé nagyon kevés ügy kerül, bár azok jóval nagyobb nyilvánosságot is kapnak.

Akadnak olyan ügyvédek, akik árgus szemekkel figyelik az újságokat, műsorokat, és amint valami olyasmibe botlanak, ahol felmerülhet egy-egy közszereplő jó hírnevének a megsértése, rögtön kapcsolatba lépnek az érintett celebritással, hogy akar-e pert indítani. Az ilyen jellegű perek – miként azt fent is említettük – némi pénzt is hozhatnak a konyhára, mivel kártérítés is követelhető. És mellesleg az ügyvédnek sem rossz üzlet.

Mennyit ér a jó hírnév?

A sajtó-helyreigazítási eljárásban ugyan nem, de a jó hírnév megsértése miatt indított perekben követelhető kártérítés is. Ennek összege mindig az elszenvedett sérelem nagyságától függ, és természetesen egy ismert személy esetében sokkal magasabb lehet, mint ha egy átlagember kérelmezi.

Alföldi Róbert például 2003 novemberében kártérítési pert indított az egyik hazai bulvárlap ellen. Harmincmillió forintos kártérítésre, ugyanekkora közérdekű bírság megfizetésére, továbbá a sajtószerv egy számának elmaradására kérte kötelezni a magazin kiadóját, miután a lap egyik cikkében a színész szerelmi életében vájkált, szexuális orientációjára vonatkozó adatokat közölt. A bíróság meg is állapította, hogy a lap megsértette a színész emberi méltóságához, jó hírnevéhez, a magánélet szentségéhez fűződő jogát, viszont a követeléssel ellentétben mindössze hatmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte.

A közelmúltban Zámbó Edit (Jimmy özvegye) perelte be azt a hölgyet, aki jelen volt az énekes halálánál és – korábbi vallomását megváltoztatva – azt vallotta, a feleség kezében sült el a pisztoly. Kártérítésként ötmillió forintot követelt a hölgytől. Mivel azonban az őt ért anyagi veszteség mértékét nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, csupán egy bocsánatkérő levelet kapott.

Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez
Hasznos jogi tanácsainkhoz
A főnök kezelésének módjaihoz

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon