Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A legmenőbb egyetemeket ma már keményen meg kell fizetni, és nem csak pontokkal. Nézzük, hol és mennyit ér a tudás!

A szerencsések, az okos és szorgalmas diákok a jelenlegi szabályok szerint 12 félévig tanulhatnak ingyen a felsőoktatásban. Hogy ezt az időt ne végtelenített partimódban, vizsgáik halogatásával töltsék, az is előírás, hogy alapképzésen csak 6+2 félévnyi támogatást használhatnak fel. Abszolutóriumuk megszerzésééig az elvetemültebbek ugyanakkor akár két alapszakon is tanulhatnak párhuzamosan úgy, hogy az támogatás szempontjából csak egy-egy félévnek számítson. Akinek szorgalma kitart, és agysejtjeit sem irtja ki teljesen, az így egy mesterfokozatot is szerezhet, lényegében ingyen.

Miért akkor az óriási felháborodás?

Mert míg korábban jó eséllyel lehetett pályázni ezekre a komoly összegekre, egyre nagyobb a küzdelem. 2012-ben 53,4 ezer főről mintegy 38 ezerre csökkentették a teljes mértékben támogatottak számát, jövőre pedig tovább kurtítják a listát. Egyes szakokat különösen durván megvágtak: korábban évi csaknem ötezer diák tanult támogatással közgazdásznak, tavaly már csak 250. Ugyanígy korábban 800 jogászt finanszíroztak, 2012-ben csupán százat, noha az egyetemek és a munkáltatók általános véleménye szerint is ezek a képzések garantálják leginkább a végzés utáni elhelyezkedés lehetőségét. És cserébe alá kell írni a röghöz kötésként emlegetett hallgatói szerződést is. Érthető, hogy 2012-ben harmincezerrel kevesebben adták le jelentkezésüket.

Igaz, bevezették a részösztöndíjas formát, az azonban nem aratott túl nagy sikert a felvételizők körében. Valószínűleg mert fele annyi pénzért ugyanannyit követelnek, tehát a szerződést itt is a tanuló orra alá dugják. Ilyen adok is, meg nem is helyből tavaly több ezer maradt betöltetlenül. Az eredetileg hallgatói ösztöndíjszerződésnek elnevezett dokumentumban ugyanis az szerepel, hogy a támogatás időtartamának kétszeresét a diploma megszerzése után Magyarországon kell ledolgozni. Tehát három év tanulás után összesen hat év hazai munka kötelező, az oklevél megszerzésétől számított húsz éven belül, akár megszakításokkal is. Ehhez természetesen bejelentett munkaviszony kell, de azt senki sem garantálja. Persze végleg is meg lehet lépni külföldre, de ha utolérnek, kamatostól hajtják be a tartozást.

Kiskapuk mindig vannak, ösztöndíj esetében azonban nem sok. A katonák, a határon túli magyarok, a hátrányos helyzetűek és a közszolgálati egyetemre jelentkezők élvezhetnek bizonyos kiváltságokat, de aki egész életében teljesen más életpályára készült, nem valószínű, hogy emiatt fog változtatni.

A menőségért ponttal kell fizetni

És mennyire kell zsebébe nyúlnia annak, aki fizetősön indul? 150 ezer és egymillió forint között mozog az összeg, hiszen a piac is diktál. A költségtérítéses és a támogatott szakok pontszámai között rendszerint nem túl nagy az eltérés, ha egyszer egy egyetem menő, akkor menő. Ilyen például az ELTE bölcsészkara, amit 3267-en rohamoztak meg tavaly. A legtöbb pont, 449 itt is a Kommunikáció és médiatudományhoz kellett, de a kisebb létszámú keleti vagy ókori nyelvek és kultúrák is 430 pont felett mozogtak.

A második legnépszerűbb kar tavaly a Corvinus Közgáz volt, ami nem újdonság, már korábban is az ottani gazdasági szakokra volt a legmagasabb a bejutási küszöb: az utóbbi években 450–480 pont körül húzták meg a vonalat.  A tavalyi népszerűség talán csak azért lehetett meglepő, mert a legkedveltebb Gazdálkodási és menedzsment szakon nem indult államilag támogatott képzés, az egész kar pedig csak mintegy 75 állami férőhelyet kapott.

Szintén dobogós volt 2012-ben az ELTE Pedagógia és Pszichológia Kara 2405 jelentkezővel, olyan büfé- és ruhatárosként emlegetett szakokkal, mint az andragógia, a pedagógia, a pszichológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, valamint a sportszervező. Jó hír viszont, hogy ahhoz, hogy az egyetemről kikerülve valaki később gyermekeinket, unokáinkat taníthassa, most 424 ponttal kellett jelentkeznie. Valahol itt kezdődik a minőségi közoktatás.

Szerencsére azért nem mindenki csak elmélkedni akart tavaly sem; a BME környékén egyenként ötezer wannabe gépészmérnök és mérnök informatikus is akadt. Hogy később a legkeményebb BME-fiúbulik résztvevői lehessenek, 391–400 pontot kellett villantaniuk, míg a vidéki sulik ugyanilyen képzésért csak a minimális 240-et várták el. A név, ugye.

A jövő legcoolabb orvostanhallgatóit pedig valószínűleg az ELTE vette fel tavaly, mindenesetre biztosan méltán híres a budapesti suli, ha ez a kar is hasított a jelentkezők körében. 432 ponttal lehetett bejutni államira, költségtérítésesre pedig nem sokkal kevesebb, 427 ponttal.

Nyerj egyedi Kingston pendrive-okat a Playertől!

Éppen nincs nálad semmi, amin magaddal vihetnéd legfontosabb fájljaidat a suliba? Dobd fel a monoton, magolós hétköznapokat, és nyerd meg a Kingston Technology limitált szériájú pendrive-jait! Két darab 8 GB-os, zenemániásoknak készült gitáros, és két darab elefántmintás Kingston USB-kulcs keres szerető gazdákat az alábbi kérdésre helyesen válaszolók között:

Hányadik évfordulóját ünnepelte tavaly a Kingston Technology?
A) 25
B) 87
C) 125

A válaszadáshoz segítséget a Kingston hivatalos honlapján találsz. A helyes válasz betűjelét teljes neveddel és „Kingston” tárggyal küldd el a jatek@player.hu e-mail címre február 20-áig. A nyertesek nevét másnap a Player Facebook-oldalán közzétesszük. Jó játékot mindenkinek!

Milyen mély legyen az a zseb?

De mi a helyzet azokkal, akiket támogattak otthon, vagy belevágtak a híres-hirhedt Diákhitel 2-be és egy költségtérítéses képzésbe? Ezt a kérdést elsősorban a jogásztanoncok esetében lehet feltenni, akik mindössze száz állami férőhelyen marakodtak, és ez a szám is csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között oszlott meg. Aki tehát Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden vagy a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) pályázott, eleve egy 165–215 ezer forint közötti tandíjra kellett készüljön.

Az ELTE az állami helyeiről lecsúszóknak a legmagasabb összegért, 237 ezerért tett ajánlatot. A szintén jelentősen megcsonkolt közgazdászképzésen is nagy volt a differencia: a Corvinus nappalija 295 ezret kóstált, szemben a Debreceni Egyetemmel, ahol ugyanezért 150 ezret kérnek. A budapesti BGF 215 ezerre állítja ki a számlát félévenként.

A bölcseletet is csak keveseknek adták bérmentve: a 2011-es 2100 főről felére apadt a támogatottak száma, és itt is a fővárosi iskolák élveztek előnyt. A szakok közül ez esetben a pszichológia emelkedett ki, már ami a költségeket illeti: 225 és 300 ezer forint per félév az ára. A hoppon maradt pedagógusok, szabad bölcsészek és filológusok már 115 ezertől találhattak maguknak helyet. A média világába vágyók közül a magániskolásoknak kellett legmélyebben a zsebbe nyúlni, oda ugyanis az új szabályok szerint már egyáltalán nem folynak állami pénzek. A Budapesti Kommunikációs Főiskolán (BKF) így félévente 274 ezret perkálnak ki a hallgatók, míg az állami egyetemek esetében alig potom 150–190 ezret.

A BME-koliban éhezők is sokan mennek majd aludni étterem helyett, a műszaki tudományok ára ugyanis akár 325 ezerre is rúghat. Az ELTE informatikusainak már lehet, hogy belefér egy–két sör, ők mintegy százezerrel kevesebbet fizetnek félévente.

Azért a legtöbbet még mindig az egyébként is legmegbecsültebb doktori címért kérik, ráadásul az orvosin részösztöndíjas helyeket sem hirdettek meg. Bár kis mértékben nőtt az államilag finanszírozottak száma, a Semmelweis Egyetem (SOTE) általános orvosi karán azért sokaknak le kell tenni az 1 millió 20 ezret évente kétszer. Vidéken ugyanezért 950 ezret kérnek, illetve a fogorvosképzés ára is ezen a szinten mozog.

Fel a fejjel, jobb úgysem lesz!

Habár a kormány eredeti terveivel ellentétben nem indul 2013-ban olyan szak, ahol egyetlen államilag támogatott férőhely sem lesz, azért további megszorítások várhatók. 190-ről 120 milliárdosra vették vissza a felsőoktatási büdzsét, de újabb 40 milliárdot vonnának el. A diákságot még ennél is jobban mellbe vágta, amikor decemberben az ösztöndíjban részesülők számát is tovább csökkentették, méghozzá egy rendkívül alacsony, 10,5 ezres számra. Az ország több pontján ide-oda vonulgató, egyre nagyobb és hangosabb diáktömegek hatására az oktatási államtitkárság letett e tervéről, sőt rögtön az egész keretszámrendszert eltörölte.

2013-től tehát a kapacitásszámoké a jövő, bármit is jelentsen ez. Az ígéret szerint a szakonként meghatározott bekerülési ponthatár felett mindenki állami férőhelyet kap majd az új rendszerben. Hogy ez pontosan hány diákot jelent, senki nem tudja, úgyhogy nemcsak a nyár végi kihirdetéskor, de már mos izgi az egész. Különösen, hogy azért egy minimum-maximum számot ismertettek, ezek alapján pedig végeredményben megint csak megszorításokra lehet számítani. Egyes következtetések szerint jogász, közgazdász és bölcsész szakokon feleződik a legutóbb ígért állami férőhelyek száma.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.