Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Tegyük fel, hogy összeállnál a legjobb barátoddal, hogy az ő pénzéből és a te szaktudásodból egy közös cégben hozzátok ki a legtöbbet, de ismered jól, és tudod, hogy a világ legmegbízhatatlanabb embere. Vagy mi a helyzet, ha egy vadidegennel készülsz hosszú távú üzleti viszonyba bonyolódni? Hogyan érdemes belevágni a közös bizniszbe?

Sokszor előfordul, hogy több olyan ember alapít közösen céget, akik korábban nem ismerték egymást. Talán azért, mert a tőkét együtt dobják össze, vagy közös tudásuk hatványozottan ütőképesebb a konkurenciához képest. De az ismeretlenség rengeteg kockázati tényezőt rejt magában, és sok álmatlan éjszakát okozhat a leendő partnereknek. A bizalom hiánya befolyásolhatja az üzlet sikerességét, minél alacsonyabb a bizalom szintje, annál lassabban és költségesebben fejlődik a cég.

Sajnos itt nincs próbaidő, mint a munkaviszonyoknál, ha egyszer elindulunk a közös úton, nincs pár hónapunk arra, hogy alaposabban megismerjük egymást és – ha szükséges – fájdalommentesen el is váljunk, ajánlatos tehát egy kis időt szánni arra, hogy a cégen kívül kiismerjük a másik felet. Erre mondjuk alkalmas egy rövid távú, polgári jogi szerződésen alapuló együttműködés.

A barát is rizikós

Persze senki nem lehet biztos abban, hogy megfelelő partnert választ a közös vállalkozáshoz, hiszen nem kizárt, hogy gyerekkori jó barátunk a cégtársunk, és együtt buliztuk végig az egyetemet, üzleti érzéke azonban szinte nulla, munkatempója pedig inkább úgymond mediterrán mentalitású. Ezért nem tanácsos a baráti és az üzlettársi viszonyt keverni, mert legrosszabb esetben a végeredmény mindkét kapcsolat csődje lehet, bár anélkül, hogy belevágnánk, nem jósolható meg előre, milyen lesz az üzleti viszony.

Endre még 2006-ban alapított egy tanácsadó céget a hasonló szakterületen dolgozó kollégájával: – Jó ötletnek tűnt egyesíteni az erőinket, korábbi tapasztalatainkat, ügyfélkörünket, azonban túlságosan szabad kezet adtam neki, a bankszámlához tulajdonképpen nem is volt hozzáférésem. Megelégedtem azzal az osztalékkal, amit év végén mindig megkaptam, de a cég anyagi helyzetére rálátásom sose volt. Még a könyvelőt is ő hozta, így ügyesen tudott trükközni. Aztán több év elteltével derült ki, milyen szisztematikusan szedte ki a pénzt a vállalkozásból, a nagybevásárlásait például rendszeresen abból intézte, és egyéb jogcímeken is tüntette el a vagyont.

Jogi eszközök

Mégis milyen eszközöket biztosít a jog az ilyen jellegű problémák megelőzésére? Ha a bizalmatlanság légköre lengi be az üzleti viszonyt, ne hagyjuk, hogy a másik tag ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezzen, hiszen ebben az esetben bármilyen szerződést megköthet a hátunk mögött. Az együttes aláírási jog ugyan macerás, mert mindkét ügyvezetőnek (vagy ha többen rendelkeznek együttes aláírási joggal, az összesnek) jelen kell lennie a jognyilatkozatok megtételekor, viszont nagyobb védelmet nyújt a nem várt meglepetések ellen.

Gyakran előfordul, hogy a tag olyan jogviszonyban van (például köztisztviselő, ügyvéd), amely kizárja, hogy ügyvezető lehessen a cégnél, mégsem szeretné, hogy a döntések nélküle szülessenek meg. Ilyenkor érdemes egy közeli hozzátartozót kinevezni ügyvezetőnek, aki a másik vezető tisztségviselővel együtt ír alá, vagy legalább azt biztosítani, hogy a bankszámla felett közösen rendelkezzetek, és folyamatosan hozzá is férhess.

Lehet trükközni a taggyűlés döntéshozatali módjaival is. Alapesetben a kft.-k taggyűlése a döntéseit egyszerű többséggel (50% + egy szavazat) hozza, a társasági szerződés viszont ettől eltérő szavazati arányt is meghatározhat, vagyis akár egyhangú döntéshozatalt, így az esetlegesen távol maradó tag nélkül nem dönthetnek a többiek. A szavazati arány is meghatározható úgy, hogy egy-egy tag szavazata többet ér, így nagyobb beleszólása lehet a határozathozatalba. Problémát okozhat az, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint a tag halálával üzletrésze az örökösére száll, ezzel tehát a jól ismert és megbízható üzlettárs helyett a hebrencs, szórakozott, tapasztalatlan utódja kerülhet a cégbe. Érdemes ezért kizárni az üzletrész átszállását, és rendelkezni arról, hogy a tagok vagy a társaság megváltják az üzletrészt, ha annak tulajdonosa elhalálozik.

Mindamellett, az ideális helyzet természetesen az, ha nem kell a fenti eszközökhöz folyamodnunk, hanem feltétel nélkül vethetjük bele magunkat a vállalkozásba.

Tovább:
Házi jogászunk jó tanácsaihoz
A Player legfrissebb híreihez
Kommentelj, ha mersz – A netes hozzászólások jogi kérdései

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.