Amikor a nagyjából száz évvel ezelőtti időszakra, a 20. század elejére gondolunk, szinte fényévnyi távolságban érezzük magunktól, egy olyan kornak, amelynek kortársaival, életmódjával, atmoszférájával már nem tudnánk azonosulni. De vajon mennyire állja meg a helyét ez az állítás? Tényleg annyira más volt az élet száz éve? Ha létezne időutazás, és visszatérnénk az 1910-es évek közepére, esélyünk sem lenne tájékozódni, megérteni a hétköznapok apró törvényszerűségeit? Úgy döntöttem, hogy a Fortepan fotóinak segítségével megnézem, hogyan töltötték mindennapjaikat derék honfitársaink egy évszázada, miben különbözött a maitól, és miben volt azonos.

Elsőként a különbségekkel kezdjük.

Amiből – bármilyen meglepő – kevesebb van. A kiváló online fotóarchívumot böngészve elsősorban a külsőségekben tűnnek fel hatalmas különbségek. Nyilván nem ez a legfontosabb differencia, de például ha lemennék a Balatonra, a fürdőruhák terén erős lenne a kontraszt.

És a Balatonban sem láthatunk már ilyet. Nem is baj.

Megpörgetjük a közhelyszótárat és felcsapjuk: száz év alatt a technika hatalmasat fejlődött. A közlekedés terén mondjuk sok a hasonlóság, hiszen ugyanúgy autóval közlekedünk, igaz, ezek nagyon másképpen festettek régen.

Gróf Zichy Béla Rezső Mercedes típusú személygépkocsija. 1905
Praga személyautó az olasz fronton. 1914

Nem is beszélve a repülőkről. Az úgynevezett polgári repülés ekkoriban még gyerekcipőben járt.

Bristol F.2B Fighter típusú repülőgép.1924

Ez például egy repülőtér.

Szombathelyi repülőtér, 1924

Ilyenek pedig már nincsenek is az égen.

Régebben még lehetett ilyesmit látni Veszprém megyében, de az a tippünk, hogy ez a szélmalom már 1915-ben is nagyon-nagyon réginek tűnhetett.

Ami gyökeresen átalakult száz év alatt, az a kommunikáció. Az, ahogyan beszélünk, kapcsolatba lépünk egymással. A stílusa, módjai, eszközei, gyakorisága, minden. Régen az offline volt az alap, bolygószinten, manapság mindenki minden percben elérhető. A 20. század elejének embere ezt a konnektált érzést nem ismerhette.

A telefon az I. világháború idején még csak a hadseregnél terjedt el, a hivatalokban csak az 1920-as években jelent meg, a polgári lakásokban pedig még később.

A hétköznapi emberek telefon, email, sms hiányában levelet írtak egymásnak.

A szabadidőt is másképpen töltöttük. Ahogy láttuk, autó és repülőgép már akkor is volt, de a televíziót megjelenésére még majdnem hat évtizedet kellett várni. Esténként az emberek nem a Barátok köztöt nézve ütötték agyon az időt. Olvastak, beszélgettek, játszottak.

Rádió viszont volt és szerették is.

Stílusos arcok. A győri rádiómatiné kapcsán készült kép. Weygand Tibor énekes, Hegedűsné Horváth Mária, vitéz Somogyváry Gyula író (Gyula diák), Hegedűs Tibor rendező, Polgárné Tóth Erzsi operaénekes, Polgár Tibor zeneszerző, Scherz Ede rádióbemondó. 1928

A reklámipar is más volt. Ez például egy sörplakát 1924-ből.

A tesicucc is másféleképpen nézett ki.

Megörökíteni egy emléket sokkal nehezebb volt régebben.

Szelfiket készíteni is sokkal macerásabb volt.

1919

Szerencsére a fizikoterápia sokat fejlődött azóta.

Üllői út 78/b. Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Semmelweis Egyetem) III. sz. Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinika, fizikoterápia. 1922

Kevesebb ember volt az utcákon és kevesebb autó. Bár az Oktogonon akkor is sanszos volt egy dugó.

1900

A Combinók is másképpen néztek ki.

Teréz körút, a Nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt.

Party people of 1916. Az audio sound systemek is gyökeresen másképpen festettek.

Jövő héten jövünk a hasonlóságokkal, addig nézd meg, milyen stílusosak voltak a magyar férfiak száz éve!

(Forrás: Fortepan)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Budapesten is megnyit a világhírű gasztropiac

További cikkeink a témában