Bár itthon senki sem panaszkodhat a fürdők számára, a gyógyvizekből a szomszédos országoknak is jutott, ezért akkor sem kell lemondanunk a wellnessről, ha éppen az országhatár túloldalán járunk. Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Erdély ajánlatai azoknak, akik télen is megtisztulásra és relaxálásra vágynak.

Rogaška Slatina, Szlovénia

Bár már a kelták és a rómaiak is szerettek a környéken barangolni, a magyar határtól száznegyven kilométerre fekvő Rogaška Slatina sikertörténete a tizenhetedik század közepén indult. Ugyan Zrínyi Péter horvát bánt 1670-ben árulás vádjával kivégezték a Habsburgok, öt évvel korábban még kikúrálta magát Rogaška Slatina magnéziumban dús gyógyvizével. Akkor kezdtek a faluba zarándokolni akár messzi vidékekről is, ám az apró falucska csak a tizenkilencedik század elején kezdte kiépíteni a ma is álló, 2003-ban pedig teljesen felújított komplexumot.

1846-ban Liszt Ferenc koncertje jelezte, hogy Rogaška Slatina felkerült a felső tízezer térképére is. Ma Donat Mg néven palackozzák is a gyógyvizet, melynek literenként 13 grammos ásványianyag-tartalma a világ egyik legértékesebbé teszi. Mivel ebből a magnézium egy gramm, a fogyasztó és revitalizáló kúrák eme fontos, testünk mozgatórugójának számító elem köré épülnek.

Bad Gleichenberg, Ausztria

A határtól negyvenöt kilométerre fekvő Bad Gleichenberg Stájerország büszkesége. A településen összesen hét forrás található, melyeknek bőr- és légzőszervi problémákra gyakorolt jótékony hatását már a rómaiak is felismerték. A 2500 négyzetméter alapterületű gyógyfürdő 2005–2008 között harminckétmillió dollárból újult meg, és ez látszik is. A védett parkkal körülvett medencéket a norvég Jensen & Skodvi épületegyüttese veszi körül.

A természet, és persze a szabadban sétálgatás fontos szerepet játszik a gyógykezelések során is, ezért a négycsillagos hotel és a fürdő épületei úgy simulnak a környezetbe, mintha ott sem lennének. A hajópadló egy kicsit mindenkit megnyugtat, akit netán túlságosan felpörgetett a 34 fokos külső medencébe csobbanás.

Vízaknai fürdő, Erdély

A vízaknai sótömzs mintegy ezer méter mély, nem csoda hát, hogy már a rómaiak is nekiestek ásóikkal. Primitív kitermelési módszerük számos aknát hagyott maga után, melyek beomlásuk után tavakká duzzadtak. Tizenöt ilyen tó keletkezett, melyekhez már a tizennyolcadik században is érkeztek fürdőzök, holott akkor még nem volt kiépítve semmi. Az első kémiai méréseket Pataki Sámuel, Erdély főorvosa végezte 1820-ban, a század végén pedig már olyan sok vendég érkezett, hogy a minisztérium kénytelen volt kiírni egy átfogó építési pályázatot.

Bár a tervrajzokban még a klasszicista stílus dominált, a végeredmény az akkori divatnak megfelelően inkább bécsi szecessziósra sikerült, parkkal, teke- és teniszpályával, zenepavilonnal, és persze a csónakázásra is alkalmas mesterséges tavakkal. A 2006-ban befejezett, majdnem tíz éven át tartó felújításnak köszönhetően Vízakna ma már korszerű szolgáltatásokkal, és persze a heliotermikus tavak gyógyító erejével várja a fáradt turistákat.

Bizovačke Toplice, Horvátország

Bár írásos dokumentumokban először 1333-ban említik, a Bizováci Fürdőt csak 1970 végén fedezték fel, mikor a szlavóniai síkságon próbafúrásokat végeztek, gáz és olajmezők reményében. A volt Pannon-tenger földrétegei, ha szénhidrogéneket nem is, kénes vizet azért tartogattak maguk közt, mely 1862 méteres mélységből tört a felszínre. Kilencvenhat fokos hőmérsékletével a sós gyógyvíz Európa legmelegebb ilyen forrása.

A mindössze ötezer fős település központjában található fürdőben 1500 négyzetméternyi medence várja a látogatókat, melyek termálvizét mozgáskorlátozottak és idegrendszeri rendellenességek kezelésére használják a rehabilitációs központban. Természetesen a gyerekeknek sem kell unatkozniuk a sok pihenő felnőtt között, hiszen röplabda-, kosár-, foci-, tenisz- és kézilabdapálya is van, ha esetleg a félolimpiai főmedence nem szívja ki eléggé az energiájukat.

Trencsénteplic fürdő, Szlovákia

A város címerében látható juh arra a legendára utal, mely szerint egy sánta pásztor egy eltévedt bárány keresése közben bukkant rá a feltörő gyógyvízre. Ami biztos, hogy Szapolyai István nádor a tizenhatodik században fektette le a fürdő alapjait, majd utódai bővítettek tovább a következő évtizedekben. Öt 22 liter/másodperc vízhozamú gipsz-kéntartalmú forrás található Trencsénteplicben, melyek a kénásvány-sár pakolásokkal kiegészítve hatékonyan kezelik a mozgásszervi, valamint idegrendszeri megbetegedéseket.

Építészeti szempontból a Hamman fürdő érdekes, mely orientális stílusban készült a tizenkilencedik században, miután a párizsi világkiállításon felfigyeltek egy, az egyiptomi uralkodó számára készült tervre, aki később engedélyezte a dizájn lemásolását. A fürdőt romantikus hangulatú angolpark veszi körül, na és persze a Sztrázsói-hegység, mely remek túrákat tartogat az aktív pihenés kedvelőinek.

És egy tipp jövő nyárra: Medve-tó, Erdély

A szovátai Cseresznyés-hegy lábainál fekvő Medve-tó a világ legnagyobb heliotermikus tava. Kialakulása pontos dátumhoz köthető, hiszen 1875. május 27-én, heves esőzések után szakadt be az a kaszáló, mely elzárta a terület víznyelőjét. Sótartalmát a környéken a bányászatnak is köszönhetően felszínre került, és persze vízben könnyen oldódó kősónak köszönheti.

A korábban akár hetvenfokosra is melegedő, manapság inkább negyvennek mondott vizet maga a nap melegíti fel ennyire: mivel a tóba ömlő Aranybánya-patak édesvízréteget hoz létre a sós víz felszínén, az üvegházhatás érvényesül. A tó hőmérséklete annál magasabb, minél vastagabb a felső védőréteg. A jelenséget 1901-ben Kalecsinszky Sándor magyarázta el először a nagyérdeműnek, három év tanulmányozás után. Aztán folytatódott a lebegés, hiszen a sótartalom olyan magas, hogy ember legyen a talpán, aki itt a víz alá tud süllyedni...

Tovább:
A legfrissebb cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
A szerző e heti kedvencéhez: Újbor-nap – kóstold meg a 2012-es évjáratot!

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon