A Centro Financiero Confinanzas azt hirdette volna, mennyire fejlődik a dél-amerikai ország. De nem fejlődött annyira, hogy be is fejezzék a befektető, David Brillembourg után Dávid tornyaként emlegetett épületet: 1994-ben leállt a kivitelezés.

Az egyébként Caracas egyik előkelő negyedében lévő, majdnem kétszáz méter magas, újépítésű romba bő tíz évvel később kezdtek beköltözni azok, akiknek szintén nem sok jutott a fejlődésből, becslések szerint négyezren.

Nem csak a szó szoros értelmében, hanem társadalmilag is berendezkedtek: bevezették a vizet és a villanyt, megjelentek a szolgáltatók, minden emeleten külön felelőse volt a tisztaságnak, a helyiek szerint jobb a közbiztonság, mint a falakon kívül.

A környékbeliek félnek, de legalábbis nem örülnek a huszonnyolc szinten lévő nyomornak, a magát a szegények hőseként is emlegető Hugo Chávez viszont inkább nem foglalkozott a helyzettel. Ő viszont tavaly meghalt, a tornyot pedig most kiürítik. Az ott élőknek lakást ígérnek, az épületet pedig jelentős felújítás után – a hírek szerint – kínai bankok foglalják majd el.

Minden bizonnyal liftet is építenek majd – a lakók eddig a tízedik emeletig sokszor robogóval, onnan pedig kizárólag gyalog juthattak fel kis lakásaikba.

(Fotó: Europress/AFP)