Plitvicei-tavak, Horvátország

Tőlünk nem messze, Horvátországban találhatók a mesebeli szépségű Plitvicei-tavak. Egy erdővel borított rengeteg közepén tizenhat tó bújik meg, melyeket látványos vízesések kötnek össze. A világörökség részének számító vizek a kék és zöld különböző árnyalataiban pompáznak, a bennük lakó mikroorganizmusok mennyiségétől függően.

Forró-tó, Dominikai Köztársaság

A Dominikai Köztársaságban található Forró-tóba az ember nem szívesen csobbanna egy kis hűsölés céljából, a tó vize ugyanis állandóan forrásban van. Mindez annak köszönhető, hogy közvetlen összeköttetésben áll a földfelszín alatt található lávával. Az alig hatvan méter átmérőjű apró tóban fürdeni tilos, de erre senkinek sem kell külön felhívni a figyelmét.

Vörös-lagúna, Bolívia

A bolíviai és chilei határ közelében fekvő Vörös-lagúna egy apró tavacska, amelynek vörös és fehér színét a benne található algák és bórax-kristályok okozzák.

Öt virág-tó, Kína

Az Öt virág-tó a kínai Csiudzsajgon Nemzeti Parkban található, és hírnevét sokszínűségének és a meder alján fekvő fatörzseknek köszönheti. Miközben a fővárosban, Pekingben az ott lakók lassan a cipőjük orrát sem látják a szmogtól, addig itt a kék különböző árnyalatiban pompázó víz annyira kristálytiszta, hogy az említett farönkök is jól kivehetők.

Holt-tenger, Izrael

A Holt-tenger 420 méteres tengerszint alatti magasságával a világ egyik legalacsonyabb pontja, de a hatalmas víztömeg nem csak erről, hanem magas sótartalmáról is híres. A 67 kilométer hosszú tó nyolcszor sósabb, mint az óceán, és ezzel a világ második legsósabb vizének számít. Ennek köszönhetően a környezete alkalmatlan az élővilág túlnyomó része számára, ezért teljesen megérdemelten kapta meg a holt előtagot a névadáskor. Az errefelé legsűrűbben előforduló életformát turistának hívják, rendszerint a víz felszínén lebegnek, vagy egyéb jellegzetes turistatevékenységeket végeznek, például henyélnek.

Bajkál-tó, Oroszország

A Bajkál-tó Szibéria déli részén fekszik, és relatíve kis vízfelszíne ellenére több víz található benne, mint az amerikai Nagy-tavakban összesen. Ez annak köszönhető, hogy a Bajkál a világ legmélyebb tava, és nem mellékesen benne raktározódik a világ édesvízkészletének húsz százaléka. Hogy tovább folytassuk érdemeinek ismertetését, eláruljuk, hogy 25 millió éves korával a világ legöregebb állóvize is.

Titicaca-tó, Peru

Ha a Bajkál a legöregebb, akkor a perui-bolíviai határon, 3812 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő Titicaca-tó a világ legmagasabban fekvő, hajózható állóvize. Méretét tekintve Dél-Amerikában ez a víz a legnagyobb: a környező gleccserek és az esővíz jelentik a folyamatos utánpótlást.

Kaszpi-tenger, Oroszország

Az általános iskolai földrajzórákról jól emlékezhetünk arra – vagy nem –, hogy a Kaszpi-tenger igazából tó, de mivel olyan hatalmas, hogy méreteivel kisebbségi komplexust okozott a rangsorban utána következő tavaknak, ezért előléptették tengernek. A Kaszpi-tenger szárazföld belsejében fekszik, ezért tónak számít, méretét pedig úgy jellemezhetjük leginkább, hogy majdnem 400 ezer négyzetkilométeres felszíne nagyobb, mint a következő öt legnagyobb tó területe összeadva.

Kráter-tó, Amerikai Egyesült Államok

A legcoolabb tavak versenyében Oroszország mellett természetesen az Egyesült Államok sem maradhat le, akik be is jelentkeztek listánkra az Oregon államban található Kráter-tóval. Ez az állóvíz részben egy egykori vulkán kürtőjét tölti ki, legmélyebb pontján 594 méter, és a világ legtisztább vizű tavaként tartják számon.

Karacsáj-tó, Oroszország

A legtisztább után jöjjön a legszennyezettebb, ugyanis az oroszországi Karacsáj-tó bizony erről nevezetes. A szovjet hatóságok 1951-től kezdve ide hordták a közeli Majak atomerőműben keletkezett radioaktív hulladékot, aminek köszönhetően ez a hely mérések szerint évtizedeken keresztül majdnem azt a sugárszennyezettségi szintet hozta, mint Csernobil a katasztrófa után.

(Fotók: Arian Zwegers, Ninara)