Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A venezuelai Salto Ángelt maga az ördög táplálja, a Kanada és az USA határán fekvő Nigarán 2800 köbméter víz zúdul le másodpercenként, míg a zimbabwei Victoria majdnem két kilométer széles csíkban pusztítja az alatta elterülő folyómedret. De a közeli Horvátországban is akad látnivaló.

A legmagasabb: Salto Ángel, Venezuela

A helyiek az ördög hegyének hívják azt a sziklát, melynek tetejéről 979 métert zuhan a hatalmas víztömeg. Nem csoda, hogy az őslakosok a sátán művének tartották: se tó vagy folyó, se források, se olvadék nem táplálják, mégis folyamatos a vízhozama, köszönhetően a hegyet állandóan misztikus ködbe borító esőfelhőknek. Hogy az ördög helyett mégis egy angyalról nevezték el, egy amerikai aviátornak, Jimmie Angelnek köszönhető.

Bár ő 1937-es expedíciója során aranyat (is) keresett az esőerdőben, mellékesen a vízesés létezését is a világ elé tárta. Ehhez azonban tizenegy napot kellett gyalogolnia a civilizáció felé feleségével és két barátjával a könyörtelen esőerdőben, miután repülőjével nem tudott újra felszállni. A Canaima Nemzeti Park mélyén található Salto Ángel ma sem zsúfolt a turistáktól. Eléréséhez repülő, hajó, majd egy megbízható machete is szükséges, így a világ legmagasabb vízesésének látványa csak a legkitartóbbak jutalma.

A legközelebbi: Plitvicei tavak, Horvátország

A plitvicei tórendszer, és az azt körülvevő húszezer hektárnyi erdő 1949 óta nemzeti park, 1979-ben pedig felkerült az UNESCO természeti világörökség listájára. A felső és alsó tavakon át nyolc kilométeres úton, lépcsőzetesen jut le a víz 636 méteres tengerszinti magasságról 133 méterre. Ennek köszönhetően összesen 92 vízesést számlálhatnak meg a legalaposabb látogatók.

A kristálytiszta víz a terület mésztufás kőzetének hála karsztbarlangok és források százain át zubog lefelé. A patakokon túl két folyó, a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka táplálják a tavakat, melyek közül a legmagasabban fekvő Prošćansko negyven méter mély. A tizennyolc tó és környéke ideális lakóhelyet biztosít nemcsak a pisztrángoknak, de a vidráknak, farkasoknak és medvéknek is. A területre autóval ugyan tilos a behajtás, de tömegközlekedéssel könnyedén megközelíthető. Egy hosszú hétvégére remek túra lehet Európa egyik legszebb helyén.

A legismerebb: Niagara, Kanada–USA

A Nigara-vízesés a kanadai Ontario tartomány és New York állam határán fekszik, és három részre tagolható, melyek közül a "patkó" a legnagyobb, a vízhozam kilencven százalékával. Amellett, hogy a turisták kedvence, komoly energetikai tényező. Nikola Tesla szobra nem véletlenül kapott helyet a vízparton: 2,4 gigawatt áramot termel a közeli vízerőmű négy generátora. Hogy a látogatók is elégedettek legyenek, külön bizottság ügyel rá, hogy napközben minimum 2800 köbméternyi víz bukjon alá másodpercenként (kivéve éjszaka, illetve szezon után). Összehasonlításképp a Tiszalöki Erőművön 351 köbméter folyik át másodpercenként.

A Niagara arról is híres, hogy évről évre öngyilkosnak tűnő vállalkozások színtere azóta, hogy 1829-ben Sam Patch a mélybe vetette magát, egymás után kétszer is. Az évek során hordóba bújt mutatványosok, a kanadai lázadások során felgyújtott gőzhajó, és egy jetskis is lefordultak a szélén. Utóbbi a hajléktalanok megsegítéséért küzdött, ám a kritikus pillanatban csődöt mondott az ejtőernyője. Ő nem élte túl, ám a negyedik olyan ember, aki megúszta a védőfelszerelés nélküli ugrást, idén májusban csapódott a patkó habjai közé. Pár törött borda és egy összeomlott tüdő lett az ára.

A legszélesebb: Victoria, Zambia–Zimbabwe

David Livingstone, a XIX. század egyik leghíresebb misszionárius orvosa 1855-ben az uralkodó tiszteletére nevezte el a monumentális vízesést Victoria királynőről. Szintén hivatalos a helyi Mosi-oa-Tunya elnevezés, mely "mennydörgő felhőt" jelent. Találó, hiszen az 1,7 kilométer széles víztömeg 108 métert zuhan a szurdokba, állandó küzdelmet vívva a pusztulásra ítélt bazaltsziklákkal. Az ekkor keletkező vízpára a távolból is jól látható, és szinte folyamatosan szivárvánnyal koronázza meg a folyó völgyét.

Mivel a vízesések Zambia és Zimbabwe határát képzik, az afrikai turisták számára talán nem meglepő módon minkét ország vízumát meg kell vennünk, ha alaposan körbe szeretnénk járni a csodálatos zuhatagot. Legizgalmasabb része az "ördög medencéje", mely egy természetes mélyedés a vízesés szélétől pár méterre, ahol normális vízhozam esetén védve vagyunk a sodrástól. Ettől függetlenül nem ritkák a halálesetek. A Victoria 1989 óta szerepel az UNESCO természeti világörökségek listáján.

Minden oldalról zuhan: Iguazu, Argentína–Brazília

Összesen 275 vízesésből áll a világ talán legszebbje, melynek majdnem három kilométer széles peremét számtalan apró sziget tagolja. Nem nagy meglepetés, hogy a legnagyobb egybefüggő ágat a helyiek az "ördög torkának" hívják. Ez 150 méter széles, és 82 méter magasról bukik a mélybe. A félelem jogos. Bár az Iguazu méretét tekintve háromszor akkora, mint a Niagara, vízhozama alatta marad, hiszen szabályozás nélkül is csupán 1700 köbméter másodpercenként. Cserébe jóval közelebb kerülhetünk a természethez, még akkor is, ha épített sétányok és időnként brazil helikopteresek zavarják meg a festői idillt.

Mint Afrikában a Victoria és Amerikában a Niagara, az Iguazu is a határon fekszik. Mindkét oldalon nemzeti park védi, melyeket az UNESCO 1984-ben vett fel a már korábban is említett listájára. A fordított J alakban elterülő vízesések nyolcvan százaléka argentin, fennmaradó része pedig brazil területre esik. Bárhonnan is közelítünk, a jaguárokra és pumákra érdemes figyelni. Nekik nem kell útlevél.

Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez

A rovat többi cikkéhez
A szerző e heti kedvencéhez: Pornósítva – Régi mozikedvencek mocskos verzióban

(Fotók: Michael ReedBruno MonginouxstingrayintlDietmar TempsStefan Krasowski, Daniel Hardman)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.