Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói a déli félgömbön lévő kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre.

Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője elmondta: a kőzeteket porrá zúzták össze, majd ezek után ősi élőlények molekuláit vonták ki belőlük, így pedig képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben.

– magyarázta. Az algák elterjedése ugyanis a földtörténet egyik legmélyrehatóbb ökológiai forradalmát indította el, amely nélkül az emberek és más állatok nem léteznének. Mielőtt ez megtörtént volna, a bolygónk mintegy 50 millió éven át teljesen fagyott volt. Hatalmas gleccserek gyalulták a hegyvonulatokat porrá, amelyek tápanyagot szabadítottak fel, és amikor a hó elolvadt egy szélsőségesen globális felmelegedés során, a folyók a tápanyagokat az óceánokba sodorták.

Brocks elmondta, hogy a tápanyag igen magas szintű jelenléte az óceánokban és a globális hőmérséklet csökkenése tökéletes feltételeket alakított ki az algák gyors elterjedéséhez. Ez volt az átmenet a baktériumok uralta óceánokból abba a világba, melyet már összetett élet uralt.

– hangoztatta a professzor. És ami a lényeg: a tanulmány társszerzője, Amber Jarrett olyan ősi üledékes kőzeteket fedezett fel Közép-Ausztráliában, amelyek a hólabdára hasonlító Föld elolvadása utáni időszakból származnak. Ezekben a kőzetekben molekuláris fosszíliák feltűnő jeleire bukkantak, és azonnal tudták, hogy áttörő felfedezést értek el azzal kapcsolatban, hogy a „hólabdabolygó” közvetlen részese volt a nagy és bonyolult élet evolúciójának.

És ha már a csodás állatoknál tartunk:

(Forrás: BBC, ANU, MTI, Phys.org)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon