Madridi villája pont olyan, mint ő maga: egy nagyképű, nyálas, olajosan hullámos gránitkocka, sok gyermeteg díszítéssel és idétlen vigyorba torzult cirádákkal.
Egy világklasszis focistától ne várjunk önálló gondolatokat, vagy jó ízlést, inkább gyönyörködjünk a játékában, mint egy szép nőben. Hatványozottan igaz ez a portugál Cristiano Ronaldóra, akinél hisztisebb, kirobbanóbb játékost nem hordott hátán a Föld. A szélső ugyanis meglehetősen kiváló focista: képes gyorsan ritmust váltani és van fantáziája. Futballtudása, játékos-egyénisége alapján az ember (én) azt várná, hogy jó ízléssel (ritmussal) rendelkezik az élet más területein is. Pedig nem.
Ha megnézzük madridi villáját, amelybe két évvel ezelőtt költözött, miután otthagyta a Manchestert, hirtelen összeáll a kép a C. Ronaldo univerzumról. A villát beképzelt, gőgös térformálás, trendinek szánt, de inkább nevetségesen macsós fekete-fehér hangulat jellemez, amely hemzseg a női mellre és a focilabdára emlékeztető lakberendezési közhelyektől, mint például a lekerekített hálószoba, és a gömb formák.
Egy házról az első benyomás mindig a bejáratnál kezdődik: itt mondjuk el, hogy mit, hogyan üzenünk a külvilág számára. Nos, a 80-as intelligencia-hányadossal rendelkező C. Ronaldo bejárati ajtaja a feltörekvő, bunkó újgazdagok ál-arisztokrata imázsát követi. Masszív, fekete intarziás kaput látunk, amelyen a saját kézjegye, illetve monogramja szerepel, egy parfümreklámba való, elegánsnak szánt logóféleségben. Szerintem ide inkább aranyberakásos női melltartó, vagy egy bájgúnár rajzfilmfigura kellett volna.
A narcisztikus hisztéria, amely Ronaldóra a focipályán is jellemző, a belső berendezésben is visszaköszön. A legtöbb elem Ronaldo saját kézjegyével berakott, mint például a párnák, a márványtábla, a hálószobai bejárat – sőt, még a kanapé is C betűt formáz. A villa egyébként ezer négyzetméteres és 15 kilométerre van Madrid belvárosától. Értéke nagyjából 10 millió euró, azaz 3 milliárd forint körül lehet. Ez nagyjából a 27 éves Cé Ronaldo egy évi keresete a Real Madridban (nem számítva a szponzor-, és reklámszerződéseket). Nincs ezzel semmi baj, a sikert nem irigyeljük tőle (mint egyetlen tehetséges embertől sem), csak szórakoztató látni, hogy Ronaldónak éppen annyi stílusa van, mint egy jól fejlett hintalónak.