Fokozatosan szigorodnak a szabályok, 2020-tól csak közel nulla energiaigényű házak épülhetnek. Németországban ez öt százalékkal kerül többe, nálunk tízzel. Miért?
Egy közel nulla energiaigényű családi ház építési költsége Németországban mindössze öt százalékkal több mint a hagyományosé, Magyarországon a többlet még 10 százalék, mert a németeknél már elterjedt az energiatakarékos építés, ezért olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek.
Már magyar jogszabály is rögzíti: 2020. december 31-ét követően minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie, vagyis annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség az épület becsült élettartama alatt megtérüljön. Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát megújuló energiaforrásból, az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.
Az átállás fokozatos lesz: először 2015. január elsejétől szigorodnak az épületszerkezetek hőátbocsátására és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások közpénzből történő építkezéseknél, 2018-tól pedig minden épületnél.
A harmadik lépcsőben, 2018 végétől minden új középületet közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani, a családi házak 2020 végétől kerülnek sorra.
Még jobb egy passzívház. Mi az és mennyibe kerül? Itt vannak a válaszok.
(Forrás: Óbuda Group, MTI)