A Johns Hopkins kutatói megvizsgálták az éhezés felszámolásának, valamint a klímavédelemnek a lehetséges útjait az egyének és az országok szintjén is. Érdekes következtetésekre jutottak.

Olyan modellt dolgoztak ki, amely megvizsgálta, hogyan hatnának az étrendi változások az egyes emberek és az országok szintjén az üvegházhatású gázok kibocsátására és az ivóvíz-felhasználásra.

Megállapították, hogy a tápláléklánc alsó részén elhelyezkedő állatokat – kis halakat, puhatestűeket – tartalmazó étrendek majdnem olyan környezetbarátok, mint a kizárólag növényi étrend.

Az is kiderült a modellekből, hogy az állati termékeket kétharmadával csökkentő, úgynevezett kétharmadvegán étrendnek kisebb volt az éghajlati és vízfogyasztási hatása, mint a hagyományosabb lakto-ovo vegetáriánusnak.

– mondta Keeve Nachman, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins élhető jövőt kutató központja élelmiszertermelési és közegészségügyi programjának igazgatója. A szerzők a magas jövedelmű országok lakóinak azt ajánlják, hogy a klíma védelmében és a táplálkozással összefüggő betegségek és halálozások megelőzésére támogassák a növényi alapú étrendeket, figyelembe véve azonban többek között a kulturális preferenciákat.

Az élelem származása egyébként erősen befolyásolja a klímát a kutatók szerint. Ha ugyanannyi marhahúst Paraguayban állítanak elő, az majdnem 17-szer annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mintha Dániában termelnék.
A különbség gyakran származik a legelők kialakítása miatti erdőirtásból.

Tehát fontos, honnan származik az étel, ugyanis a kereskedelemnek nagy hatása van az egyes országok élelmezéssel kapcsolatos karbonlábnyomára és ivóvíz-felhasználására.

Ez is érdekelhet:

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon