Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Sör, leginkább. De még milyen!

Idén márciustól a Heineken forgalmazza Magyarországon a Krušovicét. Ha szereted a sört, ennek legalább annyira örülsz, mint Manyi néni Bobby visszatérésének a Dallasban. Ez ugyanis nem csak azt jelenti, hogy bármelyik boltban magadhoz szólíthatsz egy jó Krušovice Světlét (világos) vagy Černét (barna), hanem azt is, hogy a prémium cseh sörmárka szépen lassan csapolt formában is beveszi a kocsmákat. Hurrá! Ennek örömére meg is néztük, honnan érkezik a nedű.

Mármint az oké, hogy Csehországból, na de azon belül? Soha nem találnád ki, mi a városka neve, ahol főzik és palackozzák a Krušovicét! Vagyis de. Krušovice nyeszlett 55 km-es távolságban fekszik Prágától és egyetlen említésre méltó nevezetessége maga a sörgyár, amit - ülj le kicsit! - még 1583-ban szerzett meg II. Rudolf német-római császár (nem mellékesen magyar király is volt), majd Királyi Sörfőzdét csinált belőle és közvetlenül innen szállíttatta a leglágyabb alkoholt az uralkodói pincébe. Szerette a sört, na!

Olvasó, sörgyár, sörgyár, olvasó!

Prágában kezdtünk, ahol megkóstoltatták velünk a Krušovice Csehországban forgalmazott összes fajtáját. Ezúton is üzenem a Heinekennek, hogy lesz szíves nagyon gyorsan behozni Magyarországra a Krušovice Pšeničnét is, ami egy búzasör, nem mellékesen olyan finom, hogy azt sem bánnám, ha a habja egész nap bajuszt rajzolna az orrom alá.

Az a durva, hogy bár inkább borosnak tartom magam, ezzel a hat féle sörrel nagyon meg tudtam barátkozni. Hovatovább, a vakon kóstolás alkalmával mindegyikről meg tudtam mondani, melyik fajta, ami csak egyet jelenthet; az egyes Krušovicék ízjellemzőit nem csak a szakértők képesek beazonosítani, magyarul, aminek fanyarnak kell lennie, az tényleg az, amiben érezned kell a banán ízét, abban tényleg fogod.

A sörgyárban aztán azt is megnéztük, milyen körülmények között készülnek ezek a finomságok. Gyorstalpaló következik, címszavakban: a malátát ledarálják, aztán vízzel felöntik. Ebből lesz a cefre, majd miután kiválik belőle a cukor, ebből lesz a sörlé. Ezt leszűrik, majd forralják, aztán átszivattyúzzák egy úgynevezett örvénykádba, ahol különválasztják a tiszta sörlevet a komlóforralás során keletkezett szilárdanyagtól.

Ezután jöhet a hűtés, aztán az erjesztés, amikor a sörléhez élesztőt adnak, ami hótegyszerűen megaszondva alkoholt csinál a sörlében lévő cukorból. Erjesztés után jön az érlelés, végül még egy szűrés, amikor az eddigre már valóban sörízű italból kiszedik a maradék élesztőt. Az utolsó lépés a fejtés, ami lefordítva a palackozást, dobozolást és a hordóba töltést jelenti. Egyszerű ez, kérem, mint a napon punnyadt Kőbányai!

- De ez még nincs kész! - Nem baj, megisszuk!

A különböző stádiumok termékeit meg is tudtuk ízlelni. A felhasznált maláta olyan kellemes ízű volt, hogy simán el tudnék ropogtatni belőle egy nagyobb zacskóval meccsnézés közben, ha szeretném a focit és a foci közben szotyizást, de mivel egyiket sem, ezért maradjunk annyiban, hogy a Krušovicéhez felhasznált szemes maláta igencsak finom dolog. A meleg sörlé aztán leginkább valamilyen édes üdítőre hasonlított. Ebben még nincs semmi alkohol, ellenben cukor már dögivel, így egy kellemes forró ital benyomását keltette. A legjobb persze az volt, amikor a fejtés előtt a rozsdamentes csövekben vándorló sört úgy folyatták nekünk pohárba, mintha csak otthon kinyitnád a vízcsapot és töltenél magadnak egy korsónyi zuglói vizet.

Kellene egy ilyen otthonra

A gyárlátogatás utolsó perceibe még belefért egy kis csapoló verseny, amit végül a Blikk munkatársnője nyert meg, én pedig voltam annyira úriember, hogy nem óvtam meg a végeredményt. Köztünk legyen szólva, hogy a hölgy teljesen jogosan állhatott fel a dobogó legfelső fokára, pedig volt köztünk néhány sörszakértő újságíró. Égett is a pofánk rendesen.

Az arcokon feszült "úgyis elbaszod" nézés

A Krušovicét egyértelműen a prémiummárkák között tartják számon, nem minden ok nélkül. Csehországban például a különböző fajta söröket különböző ételek mellé ajánlják, és a gyárlátogatás előtt rendezett sörvacsorán meg is mutatták, miért. A világos Kruso valóban tökéletes kiegészítője a sült húsoknak, sajtoknak, míg a barnát füstölt húsok, vagy édes desszertek mellé lefolyatni igazi kulináris élvezet.

Ezek után simán előfordulhat, hogy a nyári dögmelegben a szokásos sportfröccs helyett néha odaengedek az asztalra néhány korsó Krušovicét is. A búza mondjuk bármikor jöhetne.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.