Erőteljesen nőtt a kereslet a Balaton és a Velencei-tó mellett lévő kiadó, hosszabb távra, azaz legalább egy-két hónapra kivehető nyaralók, házak iránti kereslet.
A koronavírus-járvány következtében felértékelődő tóparti szálláshelyek miatt a jövőben még tovább növekedhet a hosszabb távú, 1-2 vagy akár 3 hónapra bérelhető nyaralók iránti kereslet. A Balatonnál az északi parton lévő kiadó ingatlanokért júniusban és júliusban átlagosan 250 és 240 ezer forintot kellett adni egy hónapra, a déli parton lévőkért pedig 200-220 ezer forintot.
Alternatív megoldás - mennyiért?
“A kijárási korlátozások májusi enyhítése után gyakorlatilag berobbant ez a piac. A kiadó nyaralók, házak iránt érdeklődők száma májusban 70 százalékkal, júniusban 50 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az első néhány hónapban ugyanakkor még nem volt komolyabb növekedés éves szinten” -
mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “A többletkereslethez hozzájárult, hogy sokan a járvány miatt külföldi célpont helyett belföldi településeket kerestek. Egy 3-4 fős család vagy baráti társaság számára a panziók és hotelek egy-két heti szállásdíjához képest nem sokkal jelent nagyobb kiadást egy nyaraló egész hónapra történő kibérlése.”
A Balaton északi partján - Veszprém megyében - lévő településeken a kiadó nyaralók, házak havi bérleti díja júniusban átlagban 250 ezer forint volt, júliusban pedig 240 ezer forintot tett ki. A Zala megyei ingatlanok olcsóbban, havonta 100 ezer forintos bérleti díjjal szerepelnek az idei nyári kínálatban. A déli parti - Somogy megyei - tóparti településeken júniusban havi 200 ezerért voltak elérhetőek, júliusban viszont már 220 ezer forintot kellett fizetni egy hónapra a szóban forgó ingatlanokért.
A Velencei-tó partján található gárdonyi ingatlanok átlagos havi bérleti díja idén júniusban 130 ezer forint volt, majd júliusban már 215 ezer forintot tett ki. A Velence településen lévő nyaralótulajdonosok 145 ezer, illetve 180 ezer forintot kértek.
(címlap fotó: getty)