Eközben a Déli-sarkon éppen ellenkező folyamat zajlik.
Az Északi-sark felett két hete folyamatosan olyan kis mértékűre csökkent az ózonréteg vastagsága, hogy azt a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnák a kutatók.
A bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetője, Markus Rex elmondta, hogy
az ózonréteg legnagyobb területén is 90 százalék körüli a veszteség mértéke. Ez a terület Grönland területénél háromszor nagyobb, az ózonveszteség egy 20 millió négyzetkilométeres területet érint.
A jelenség hátterében a sztratoszférában, a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll:
Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. És bár az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására agresszívvé válnak.
Az FCKW-k előállítása egyébként régóta tiltott, és ha ez nem így lenne, idén sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
Eközben a Déli-sarkon...
A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)