Európában, Ázsiában és Afrikában kilenc, az Egyesült Államokban hét keselyűfaj él – és mindegyik dögevő. Ez viszont alapvetően nagyon veszélyes: egy bomló tetemben toxikus vegyületek képződnek, és a szövetekben felszaporodó mikroorganizmusokhoz a talajban lévő kórokozók is csatlakozhatnak, például a lépfenét kiváltó Bacillus anthracis.

A kutatók megkísérelték megérteni, miként élhetik túl a keselyűk a veszélyes táplálék fogyasztását. Ehhez a fejbőrükön és bélcsatornájukban lévő mikroorganizmusokat vizsgálták az amerikai keselyűformák két faja, a hollókeselyű (Coragyps atratus) és pulykakeselyű (Cathartes aura) egyedeinél. Huszonhat hollókeselyű és huszonnégy pulykakeselyű tetemét vizsgálták, amelyeket populációkontroll keretében az amerikai hatóságok engedélyével Tennessee államban, Nashville-ben lőttek ki.

Még a DNS-t is megemésztik

Mivel a keselyűk étkezéskor mélyen belefúrják fejüket a tetembe, nem okozott meglepetést, hogy bőrükön több mint félezer mikroorganizmus DNS-ét fedezték fel. Ezzel szemben bélcsatornájukban átlagosan mindössze 76 különféle baktérium él, ami elenyésző, figyelembe véve az ember emésztőrendszerében található több száz fajt. Emellett a madarak tápcsatornájában nem találtak semmiféle, a keselyűk étrendjéből fennmaradó DNS-t. "A keselyűk gyomra mindent kíméletlenül felőröl, megemészt, még az áldozat DNS-ének sem kegyelmez" – magyarázta Lars Hansen dán mikrobiológus.

A keselyűk immunisak a veszélyes kórokozókkal és toxinjaikkal szemben. Elképzelhető azonban az is, hogy a madarak bélrendszerét megtöltik a gyilkos baktériumok ártalmatlan rokonai. "Egyfajta probiotikumként működnek, ugyanazt a területet foglalják el, ahol egyébként a kórokozók telepednének meg" – taglalta a lehetőségeket Lars Hansen, aki csapatával további DNS-vizsgálatokat tervez a rejtély megoldása érdekében.

(Forrás: Nature, fotó: Wikimedia)