Jobbak vagyunk, mint gondolnánk.

Te mit tennél, ha az utcán találnál egy tárcát tele pénzzel?

Ugyanezt a kérdést tette fel egy magatartást kutató csoport, amely egy közelmúltban végzett kutatása céljául a „polgári becsületességet” választotta. Hogy ezt teszteljék, érdekes kísérletbe fogtak: turistának álcázott önkéntesek a világ különböző pontjain pénzzel megtömött tárcákat hagytak el – persze szándékosan. Az asszisztensek besétáltak egy helyre (rendszerint bankokba, éttermekbe, postákra), majd egy ott tartózkodó embernek odaadtak egy tárcát, mondván

Ezt az utcán találtam, valaki biztosan elhagyta. Magára bízhatnám?

Ezt követően magára hagyták az illetőt. A tárcában voltak névjegykártyák, a tulajdonos lakcíme, egy bevásárlólista és persze pénz.

A kutatócsoport tagjai nem kevesebb, mint 17 ezer ilyen tárcát hagytak el 40 ország 335 nagyvárosában, hogy lássák, hogyan is reagálnak a véletlenszerűen kiválasztott alanyok. Arra is kívncsiak voltak, hogyan reagálnak a tárcákban lévő különböző összegekre.

Vajon azokból a tárcákból fog kevesebb megkerülni, amikbe több pénzt tettek?

A kutatás kicsiben kezdődött. Egy asszisztens Finnország különböző pontjain hagyott el pár tárcát, amiket bankokban, postahivatalokban, mozikban adott oda ismeretleneknek. A kutatók felvetése az volt, hogy ha pénz van a tárcákban, akkor nem fogják visszajuttatni a tulajdonosához, hiszen a tárca potyapénzt jelent a megtaláló számára. Azonban azt vették észre, hogy ennek éppen az ellenkezője történik.

Minél több pénz volt a tárcákban, annál nagyobb vot az esélye, hogy visszaküldik a tárcát – mondta a kutatást vezető Alain Cohn, a Michigan Egyetem professzora.

Eleinte nem is hittünk a szemünknek, és azt mondtam az asszisztenseimnek, hogy háromszorozzuk meg a tárcákba tett pénz mennyiségét. Erre pontosan ugyanez a talányos jelenség történt meg.

Ezt követően megint több pénz raktak a tárcákba.

Ebben a hullámban már 17 ezer tárcát hagytak el, amelyekben különböző összegeket tettek. Volt, amelyikben csak ötezer forintnyi dollár volt, de akadt olyan, amelyikben 30 ezer forint. Ezeket az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában és Lengyelországban „vetették be”.

A kísérlet során akadtak problémák: a reptereken például töbször megállították az asszisztenseket, hogy miért van náluk több tucatnyi pénzzel tömött tárca. Egy Kenyába utazó asszisztenst egy rövid időre le is tartóztattak.

Az erőfeszítéseknek végül meglett a gyümölcse, a kutatók ugyanis elképesztő eredményre jutottak. A 30 ezer forintot tartalmazó tárcák 72%-át visszaküldték, míg azokat, amikben csak 5000 forint volt, "csak" 61 %-ban köüldték vissza a tárcában található címre. Azokat a tárcákat, amikben semmi pénz nem volt, 46 százalékban adták fel postán.

A legmagasabb visszaküldési arány a 30 ezer forintos tárcák esetében jelentkezett

– mondta Cohn. A kutatás eredményeit a Science magazinban is publikálták.

Kiderült, hogy az emberek becsületessége nem feltétlenül azon múlt, hogy gazdaságilag mit nyerhetnek az eseten. Sokkal inkább azon, hogy a tisztességtelen viselkedés miatt mennyire éreznék rosszul magukat. A kutatók kétféle magyarázattal álltak elő.

Az egyik magyarázat az altriuzmus, az önzetlenség aktusának gyakorlása. Ebben az esetben az illető együttérezhetett azzal, aki elhagyta a tárcát. De nem csak az empátia miatt becsületesek az emberek.

A másik ok, hogy a tárca visszaküldésével a megtaláló fenntarthatta az önmagáról kialakított pozitív önképet.

Cohn szerint minél több pénz volt a tárcában, az adott megtaláló annál rosszabbul érezte volna magát, ha nem juttatja vissza a tárcát a gazdájának.

Az eredmény nagyon meglepő, és nem csak azért, mert rendszerint a legrosszabbat szokás feltételezni embertársainkról. Azért is izgalmas, mert ellentmond több gazdasági modellnek, amelyek éppen ellentétes eredménnyel számolnak.

A tanulmány azt bizonyította, hogy a becsületességgel kapcsolatos döntéseinket nem a racionális profitorientált analízis irányítja, hanem az, hogy a társadalmi normák szempontjából nézve mennyire érezzük kényelmesnek magunkat saját bőrünkben – mondta Dan Ariely, közgazdász, aki a Duke Egyetemen a tisztességtelen magatartásformákat kutatja.

Abigail Marsh, a Georgetown Egyetem kutatója nem vett részt a kísérletben, de nagy hatással volt rá a tanulmány.

Nekem az tetszett ebben az egészben, hogy sok olyan állítást bizonyít, amit eddig is sejtettünk… konkrétan azt, hogy az esetek döntő többségében, mi emberek igyekszünk azt tenni, ami helyes.

Az ilyen tanulmányokról mindig jó olvasni!

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A cipőkollekció, melyben kompromisszumok nélkül lehetsz szabad, egyedi és vagány

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

A Függőleges erdő építésze most buddhista gyűrűkertet tervez

További cikkeink a témában