Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az egykori sokszoros német válogatott Thomas Hitzlsperger az első igazán híres labdarúgó, aki felvállalta homoszexualitását a nyilvánosság előtt. Játékostársai, exkollégái, a labdarúgás vezetői egyként álltak ki mellette. De vajon lesznek követői az egyik leghomofóbabb sporttársadalomban?

"Azok után, hogy visszavonultam, itt az idő, hogy bevalljam, hogy meleg vagyok, és arra biztatok minden olyan focistát, aki homoszexuális, hogy tegyen ugyanígy" – nyilatkozta a Die Zeit német magazinnak a 31 éves, 52-szeres német válogatott labdarúgó, Thomas Hitzlsperger.

Hitzlsperger az első igazán nagy név a focisták között, aki nyilvánosság előtt vállalta, hogy a férfiakhoz vonzódik, de igazából eleve rettenetes rövid a coming outolók listája a sportágban. Az utóbbi években azonban egyre több népszerű, híres és eredményes sportoló vállalta másságát, ám jórészt egyéni sportágak képviselői (Greg Louganis és Tom Daley műugrók; Orlando Cruz profi bokszoló), vagy nők (többek közt Martina Navratilova és Amelie Mauresmo teniszezők, Sue Wicks kosárlabdázó). A női kézilabda az a sportág, ahol a legtöbb játékos vállalja másságát, és különösebb nem is ver nagy port (pl. Anja Andersen, Camilla Andersen, Mette Melgaard, Anja Edin, Gro Hammerseng). Érdekes jelenség, hogy a leszbikusság határozottan elfogadottabb, természetesebb jelenségnek tűnik, mind szurkolói, mind médiaszempontból, mint a férfi homoszexualitás. (Ez persze egyéb területeken is tapasztalható, hiszen társadalmilag a leszbikus pornó is sokkal népszerűbb, mint amikor férfiak gyömöszölik egymást.)

Hitzlsperger játszott a Serie A-ban is, szerinte Olaszországban, Németországban és Angliában sem foglalkoznak az öltözőben azzal, hogy a csapattárs melyik nemhez vonzódik. Viszont szinte mindenki tudja, de alig beszélnek róla, hogy számtalan labdarúgó homoszexuális, és ugyan lehet, hogy nem téma az öltözőben, ám az érintett játékos, játékosok frusztráltsága kétségtelen. A hordozott titok mázsás súlyként nyomhatja a vállukat, ahogy Hitzlsperger is nyilatkozta, nem volt könnyű neki húsz srác között üldögélni és buzivicceket hallgatni. És tán még nevetni is rajta.

Első komolyabb felzúdulást 2010-ben Michael Ballack menedzsere okozta, aki a Spiegel-nek azt találta mondani, "egy rakás buzi van a német válogatottban, és emiatt elpuhult a korábban agresszív német csapat". Azóta elcsitult a vihar, ám elindultak a találgatások, ki lehet meleg a Nationalelfben, illetve egyre inkább az, hogy ki nem, mert szinte mindenki gyanúba keveredett. Maga a kapitány is.

Tavaly év végén Marco Borriello nyilatkozott őszintén arról a La Gazzetta dello Sport-ban, hogy számára sosem volt kérdés, hogy számtalan meleg labdarúgóval játszott együtt, és ideje lenne, ha nem kellene nekik bujkálniuk. Szerinte is a labdarúgó-társadalom szűken vett játékos része abszolút toleráns a kérdésben, az egyéb szereplők azonban markánsan homofóbok. Az egykori olasz válogatott csatár korábban többek között a Milanban, a Juventusban és a Genoában is megfordult – a kérdésre, hogy melyik együttesnél tapasztalt olyat, hogy némelyik csapattársa nem csak a nőkhöz vonzódik, ennyit felelt: "mindhárom klubnál".

A foci viszont tényleg nem az a közeg, ahol ezt nem könnyű felvállalni, sőt, kevés olyan sportág van, ahol ennyire tabu lenne a téma. Holott tudjuk, a homoszexualitás nem hogy nem halálos bűn, de nem betegség, nem is fertőző, valamint arról sincs szó, hogy egy választott trendi életforma lenne. Egyszerűen genetikailag, hormonálisan determinált a történet.

A focisták azonban férfipéldaképek, a kissrácok olyanok szeretnének lenni, mint sztárjaik, a szurkolók rajonganak értük – és itt a fejlettebb futballkultúrára gondolok, nem a magyar focira –, a világ legnépszerűbb és egyik legnézettebb sportágáról beszélünk. És ahol húsz–huszonöt tesztoszterontól duzzadó, jó kiállású gladiátor éli együtt mindennapjait a pályán, az edzőtáborban és persze az öltözőben. Ha hiszünk Thomasnak, akkor az említett országokban a játékosok egymás közt toleránsak, nem érdekli őket, csapattársuk melyik kapura játszik. Mégsem állt elő eddig egyetlen híres futballista sem, hogy meleg...

De szemezgessünk inkább a német néhány exkollégájának, valamint a labdarúgás, sőt országok vezetésének visszajelzéseiből:

  • „Tisztelet Thomas Hitzlsperger bátor és helyes döntéséért. Nagyon fontos jelet ad ezzel a coming outtal” – Lukas Podolski, az Arsenal és a német válogatott játékosa
  • „Büszke vagyok rád, Thomas! Nagyszerű döntés, véleményem szerint a megfelelő időben!” – Arne Friedrich, a Dortmund egykori válogatott játékosa
  • "Gratulálok Thomas Hitzlspergernek a bátorságáért, a coming outért, ami az első a Premier League labdarúgóinak történetében!" – Gary Lineker, BBC-szakkommentátor, korábbi nyolcvanszoros angol válogatott csatár
  • „Végre egy futballista, akinek volt bátorsága a szexuális beállítottságát a közvélemény elé tárni!” – Theo Zwanziger, a Német Labdarúgó-szövetség korábbi elnöke
  • "Mint Aston Villa-szurkoló, mindig is szerettem Thomas Hitzlsperger játékát – de mától még jobban imádom őt. Bátor és fontos lépés!" – David Cameron brit miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője
  • „Nagyszerű, hogy beszélt egy számára fontos dologról. Olyan országban kellene élnünk, ahol senkinek sem szabadna aggódni a mássága felvállalása és az ebből fakadó intolerancia miatt. Ítéljük meg az alapján a futballistákat, hogy milyen értékek mentén cselekedtek a pályán és azon kívül, és úgy vélem, Thomas Hitlsperger jól vizsgázott mindkét esetben” – Steffen Seibert, Angela Merkel német kancellár szóvivője

Lehet, hogy Hitzlsperger merész bevállalásával beindul a coming out-lavina a fociban is? Új, őszintébb, toleránsabb világ elé nézünk? A magam részéről nem tennék erre sok pénzt...

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.