Egy jó tanács: ha az ellenséged felajánl neked egy csodálatos társas utat a Yellowstone Nemzeti Parkba, inkább illedelmesen utasítsd vissza, különben könnyen lehet, hogy az lesz életed utolsó útja.

Hogy miért? Mert a Yellowstone Nemzeti Parkban van egy nagyjából 130 négyzetkilométeres terület, ahol bárkit szabadon torkon szurkálhatsz, és mégis vigyorogva fogsz kisétálni a bíróságról – legalábbis elméletben. A jogi anomáliára a Michigani Állami Egyetem professzora, Brian C. Kalt figyelt fel, aki a 2004-es The Perfect Crime (azaz A tökéletes bűntény) című írásában rávilágított, hogy

De kezdjük egy kicsit távolabbról (nyugi, nem lesz hosszú): a Yellowstone területileg három szövetségi államban terül el, a legnagyobb része Wyomingban, kisebb részei pedig Idahóba és Montanába. Igazságszolgáltatási szempontból viszont az egész terület Wyominghoz tartozik, amivel ez az egyetlen olyan szövetségi bírósági kerület az egész Egyesült Államokban, amely több államra is kiterjed.

A Yellowstone Nemzeti Park

Az egyedülálló helyzet egy érdekes jogi anomáliához vezetett, ugyanis

  • Az Egyesült Államok Alkotmányának harmadik cikkelye kimondja, hogy a szövetségi büntetőeljárásokat abban az államban kell lefolytatni, amelyben a bűncselekményt elkövették (vagyis ez esetben Idahóban).
  • A hatodik kiegészítés alapján viszont a vádlottnak joga van olyan esküdtszék előtt felelni a bűneiért, amelynek tagjai abban az államban és kerületben élnek, amelyben a bűncselekményt elkövették.

Itt kezdődnek a problémák, hiszen az állam Idaho, viszont a kerület igazságszolgáltatási szempontból Wyominghoz tartozik.

Hacsak nem vagy annyira hülye, hogy önszántadból beleegyezel, hogy Wymonigban állítsanak bíróság elé, megúsztad. Nincs esküdtszék, nincs ítélet.

A nemzeti park térképe. Az idahói rész ugyan kicsinek tűnhet (bal alsó sarok), de valójában az is 130 négyzetkilométer

Mondanunk sem kell, hogy Kalt nagyon izgatott lett a felfedezése miatt, egyben viszont bűntudatot is érzett, hogy mi van, ha valaki éppen az ő ötlete alapján fogja elkövetni a tökéletes gyilkosságot. Így mielőtt az esszét publikálta a Georgetown Law Journal folyóiratban, a másolatokat elküldte az Igazságügyi Minisztériumnak, Wyoming főügyészének és a Szenátus bírósági bizottságának is azzal a céllal, hogy a jogi kiskaput még azelőtt be lehessen foltozni, hogy a létezése napvilágra kerülne. Még azt a három mondatos kiegészítést is megfogalmazta, amivel kiegészítve a törvényt meg lehetett volna oldani a helyzetet, hiszen a törvényhozóknak semmi mást nem kellett volna tenni, mint a Yellowstone-t felosztani három szövetségi kerületre.

A törvényhozókat viszont egyáltalán nem hozta lázba a szenzációs felfedezés: az elmúlt tizennégy évben hiába jelentek meg cikkek tucatjai a "halál zónájáról" olyan újságokban, mint a The Washington Post vagy a Forbes, az illetékesek a kisujjukat sem mozdították.

Ezt azért még valószínűleg a stabil jogi érvelés ellenére sem sokan kockáztatnánk meg, hiszen az angolszász jogrendszer jóval gyakorlatiasabb, mint mondjuk a magyar (vagy általában az európai), így a bírók sokszor nem csak jogértelmezőként, hanem jogalkotóként is működnek (lásd az USA-ban igen elterjedt precedens értékű ítéleteket). Tehát attól, hogy Kalt elmélete papíron száz százalékosan megállja a helyét, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy tehetségesebb bíró ne tudná úgy csűrni a törvény betűjét, hogy a gyilkos végül mégis elítélhető legyen. A gyilkosnak emellett azzal is szembe kéne néznie, hogy olyan helyre kell elcsalnia az áldozatát, ahova gyakorlatilag utak sem vezetnek, és ha meg is ússza a felelősségre vonást, az áldozat hozzátartozói még akkor is indíthatnak ellene polgári peres eljárásokat.

az Egyesült Államok v. Belderrain ügyben a nemzeti park montanai részén orvvadászattal elkapott vádlott megpróbálta Wyomingból Montanába áthelyeztetni a tárgyalást, ami szintén elég gyéren lakott terület, így esküdtszéket csak nehézkesen lehetett volna felállítani. Az ügyben eljáró bíró viszont egyszerűen "ezotériának" nevezte az érvelést, így Belderrain végül kénytelen volt vádalkut kötni. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kalt tévedett, a professzor szerint ugyanis a fellebbviteli bíróság vagy a legfelsőbb bíróság már nem söpörhette volna le ilyen könnyedén az ügyet. Hogy mi történt volna, már sohasem derül ki, ugyanis a vádalku egyik feltétele éppen az volt, hogy Belderrain nem hivatkozhat erre a kiskapura a fellebbezésében.

Magyar állampolgárként viszont egyébként sem érdemes azon gondolkodnod, hogy most végre eljött az idő, hogy megbosszuld a régi sérelmeidet, mert ilyen esetben minden bizonnyal egyszerűen kiadnának Magyarországnak, ahol már simán elítélhetnének gyilkosság miatt.

(Fotó: Getty, Forrás: The Verge, Forbes, Casper Star Tribune)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon