Mit csinál öt újságíró egy szürke hétfő délutánon, mikor négy üveg whisky figyel a szokásos hételeji meetingre számító szerkesztőségi asztalon? Hát persze, hogy megkóstolja - és szakmai ártalomból még meg is írja. Íme a hétfő délutáni begyantázásunk története, négy minőségi whisky kritikájával karöltve.

Kissé Mad Men-es feeling volt hétfő délután kettőkor, a szokott szerkesztőségi megbeszélés keretein belül elnyalni négy kiváló minőségű whiskyt a kollégákkal; amellett, hogy attól tartottam, elég nyuszi leszek a feladathoz – általában ebben az órában egy kávét szoktam lekarmolni vagy merészebb pillanataimban kettőt – még a hétfői nap további része is kérdésessé vált munkaszempontból (begyantázva cikket írni nem olyan funky és még csak nem is hatékony). De a négy üveg borostyánszín ital nem volt hajlandó tovább várni: követelte, hogy azon nyomban kóstoljunk beléjük, úgyhogy nincs mese, inni kell.

Úgyhogy elkezdtük.

Nikka From The Barrel

Először egy japán különlegességgel indítottunk, aminek már az üvegétől teljesen padlót fogtunk: Donki kollégánk szerint az üveg dizájnja vetekszik Emily Ratajkowski legjobb pillanataival, ami nem kis dicséret egy mell nélküli palackra. A hatvanas évek stílusát hozó üveg, amiben simán el tudnánk képzelni egy márkás férfiparfümöt is, nem csupán külcsínben volt erős. A benne szunnyadó, több mint 51 százalékos whiskykülönlegességet félve kóstoltuk meg: a virágos, de kissé fűszeres illatú ital gazdag és férfias malátát sejtetett – de olyan férfiasat, mint a Hegy a Trónok harcából.

Az illat nem hazudott: a gyönyörű japán whisky tüzes és tölgyes ízt hozott a szánkba, majd fogta magát és begyújtotta a nyelőcsövünkkel együtt az egész mellkasunkat. Míg a whiskykhez nem igazán értő Oszi a sarokban megkönnyezte a Nikka elképesztő erejét és a cifra káromkodások végigmondásához is túlságosan sokkolódva nyomta az 'sztakur-' 'úbszme-' jelzőket, addig Gergő elismerősen fontolgatta az italt, Donki pedig odáig merészkedett, hogy kijelentse: egy üveg ebből a japánból neki többet ér, mint a Fradi legutóbbi három bajnoki címe. Számomra összességében brutálisan finom ital volt, gyönyörű színnel és markáns lecsengéssel – de egy kissé túl erős volt ahhoz, hogy az ízek eléggé domináljanak (vagy csak egy lehelletnyi nem volt elég, hogy kijöjjenek a jegyek mélységei). Mindenesetre teljes embert kívánó ital, ünnepi alkalmakhoz.

Megkértem a kollégákat, hogy értékeljék egytől tízig az italokat úgy, hogy az 1 a kupakos csöveskifli élményt, a 10 pedig az 'ez az ital fog alkoholistává tenni'-t jelenti.

Értékelés: 

Gergő: 9

Tomi: 7

Robi: 8 

Zsófi: 8

Oszi: 1, de ezt ne vedd alapul.

Canadian Special Old

A hosszú üvegben érkező versenyzőről annyit tudtunk, hogy ő a kanadai whisky egyik legmarkánsabb képviselője, így ezekkel az elvárásokkal töltöttük ki az italt. A szerkesztőség több tagját is annyira a padlóhoz verte a japán whisky, hogy nem tudtak rátérni a Special Oldra, így csak néhányan kóstoltuk meg, ki is ő. Őszintén szólva a Nikka után egész gyengének érződött a maga negyven százalékával – ízében pedig nem volt meg az a tölgyesség és mélység, amit az elsőnél éreztünk, inkább a kukoricás jegyek domináltak. Míg a Nikka egy felsőpolcosabbnak nevezhető whisky (a maga 10,990 forintjával), addig a Special Old inkább egy Johnny Walker-szerű hétköznapibb választás – nem csak a 3,990 forintos vételárával, hanem könnyen iható, nem túl markáns ízvilágával és közel sem torokgyújtó erejével. Nem túl magas élmény (viccelődtünk, vajon mi lenne a legtökéletesebb kóla hozzá) de könnyen megfizethető és lazán fogyasztható.

Értékelés: 

Gergő: 4

Tomi: Nem kóstolta

Robi: 5

Zsófi: 3

Oszi: Még mindig borzongva Ice Tea-t iszik a Nikka után.

Monkey Shoulder

A legwhiskysebben kinéző, gyönyörű dugóval lezárt versenyző izgalmas élménynek ígérkezett: a majomváll whisky egy triple malt; három Speyside kevert maláta alkotja. Nevével pedig a lepárló malt mestereinek állít emléket, akik a mai napig kézzel forgatják az árpa maltát falapátjaik segítségével. Ebben a szakmában  gyakori jelenség, hogy a munkások  a  folytonos hajlongás és  monoton mozgás miatt erős vállfájdalomtól szenvednek – ezt az izomlázat hívták ’monkey shoulder’-nek, azaz 'majomváll'-nak.

Illatra fantasztikusan vaníliás és karamellás jegyeket éreztünk, amire elismerően hümmögtünk már elöljáróban – az íz pedig ugyancsak nem okozott csalódást. Sőt. Nekem ez lett a kedvencem: az elegáns és nagyon többrétegű italban egymás után bontakoztak ki a mélységek – az édes vonal teljes, letisztult harmóniában egyesült az erős ízekkel. Egy igazán összetett, kellemes és nagyon gazdag whisky, amit csakis ajánlani tudok, mert mindent hoz, amit a whisky-élményben szeretek. Hiába, a skótok zsigerből vágják ezt a whisky-dolgot.

Értékelés: 

Gergő: 8

Tomi: 9

Robi: Nem kóstolta

Zsófi: 10

Oszi: Vörös fejjel próbál úgy tenni, mintha jól lenne, soha többet nem akar inni alkoholt.

Kavalan

Végül a hétfői szerkesztőségi ülést egy tajvani whiskykülönlegességgel zártuk, ami azért is különleges, mert ő a legelső tajvani whisky. Történelmi pillanat. A 18,990 forintos italt így nagy elvárás övezte, szóval őt is rettentő érdeklődve szemléltük: világos színe már beharangozta a citrusos, nagyon gyümölcsös és karakteres illatvilágot. A Monkey Shoulders-hez hasonlóan itt is fokozatosan bontakoztak ki a mélységek: a vidám gyümölcsösség a szánkban csapott át elegáns mélységgé – és áttetszőbb, nem annyira borostyános színe ellenére meglepően olajos testesség kísérte a keleti versenyzőt.

Amennyien még ittunk, egyöntetűen elégedett cuppogással adtunk hangot nagyrabecsülésünknek: habár kissé deluxe árat kérnek az italért, tény, hogy rengeteg whiskyfőzőtudományt kavartak az elegánsan magas palackba. Kísérletező kedvű whiskyzőknek és a gyümölcsös aromákat kedvelőknek nagyon ajánljuk; egy testes, de mégis könnyedén fogyasztható whisky, ami erős, de mégsem ülsz a földre tőle (vagy már becsíptünk a Nikkától és azért mondjuk ezt?).

Értékelés: 

Gergő: 9

Tomi: 8

Robi: 7

Zsófi: 8

Oszi: Túlélte, granulátunk! Vagyis: Gratulálunk!

És mi is túléltük, amint ennek a cikknek a létezése is bizonyítja. Habár lehet, hogy nem fogunk a hétfő kora délutáni szerkesztőségi szeszfogyasztásból hagyományt csinálni, azért nagyon karcos és jó dolog ez a whiskykóstolás.

Mellesleg ha te is nagy rajongója vagy a whiskyknek, ellenben nem vagy hivatalos a hétindító meetingjeinkre, akkor most szombaton itt a tökéletes alkalom számodra, hogy megkóstold a whiskyk legjobbjait a Whisky Show keretein belül! A belépő nagyon baráti, a whiskyk pedig garantáltan a felső polcokról érkeznek – plusz rengeteg kulisszatitkot is megtudhatsz a legférfiasabb ital kóstolása, avagy a legelegánsabb lerészegedési forma közben.

(Képek: Donkó Péter)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Hamarosan szó szerint beérhet az ehető Budapest koncepció

Vajon ki a nap csaja Lady Gaga születésnapján?

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés