Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken – olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) új tanulmánya azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A megállapítások vázlatosan:

• a bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet
• a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. A vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérsékelt-növekedésének több mint 90 százalékát nyelték el. 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott
• egykor a hőtágulás miatt emelkedett a tengerszint, ma főként a grönlandi és antarktiszi jégolvadás következtében

• az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest

• ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme

És az előrejelzések:

• a grönlandi jégolvadás az egész évszázadban és utána is folytatódik
• az Andok, Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 százalékát, ha a nagy szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve érvényesül

• 2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a tengerek szintje a legrosszabb forgatókönyv szerint (ez a korábbi előrejelzéseknél 10 centiméterrel magasabb, mivel az Antarktiszon több jég olvad el, mint korábban)

• a melegedő víz hatására megnövekszik a veszélyes időjárási események, köztük a trópusi ciklonok száma, az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek
• az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, akár 90 százalékuk is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor
• a tengerből származó élelmiszerek minősége romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a makacs szerves szennyezések miatt
• a gleccserek elolvadása veszélyezteti az áram előállítását, mert megváltozik a vízi erőművek vízellátása
• a szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek – a permafroszt – felszínközeli rétegeinek 70%-a olvadhat fel, ennek következtében "tíz-száz milliárd" tonna szén-dioxid és metán kerülhet a levegőbe 2100-ig

• a vízszintemelkedés közvetlenül mintegy 700 millió, alacsonyabb partokon élő ember életét befolyásolja, egyes szigetek lakhatatlanokká válhatnak

A jelentés szerint azonban a jövő még mindig az emberiség kezében van, ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 százalékban határoznak meg.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: BBC, MTI)