Ami jobb, még nem feltétlenül jó is.
Az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javult Európa levegőminősége és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma, a légszennyezettség azonban még így is mintegy 400 ezer korai halálesethez vezet a kontinensen – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb, 2018-as adataira hivatkozva az Európai Bizottság hétfőn.
A jobb levegőminőség miatt 2018-ban
a tíz évvel korábbi adatokhoz képest mintegy 60 ezerrel kevesebben haltak meg idő előtt a szálló por okozta szennyezés következtében.
A nitrogén-dioxid-csökkenés még nagyobb mértékű, hiszen a korai halálesetek száma az elmúlt évtizedben mintegy 54 százalékkal csökkent.
Az értékelés szerint a szálló pornak való kitettség 2018-ban mintegy 417 ezer idő előtti halálozást okozott negyvenegy európai országban. Ezek közül a halálesetek közül mintegy 379 ezer az unió akkor még huszonnyolc tagállamában történt. További 54 ezer, illetve 19 ezer korai haláleset a nitrogén-dioxidnak, illetve a talajközeli ózonnak tulajdonítható.
A jelentésből kiderült, hogy a vizsgált évben hat uniós tagállam – Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia – túllépte a szálló porra vonatkozó európai uniós határértéket. Mindössze négy európai országban – Észtországban, Finnországban, Izlandon és Írországban – volt a finomrészecske-koncentráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb iránymutatásaiban szereplő értékek alatt.
A közlekedésből származó, legfontosabb légszennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxidok kibocsátása 2000 óta annak ellenére csökkent, hogy a mobilitási igény nőtt, és ehhez kapcsolódóan növekedett az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása is. Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén jelentősen csökkent, míg az épületekből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése lassan halad.
Nálunk továbbra is nagyon rossz a levegő: