Több mint 11 ezer éve.

A londoni Francis Crick Intézet, az Oxfordi Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatói, valamint több mint tíz ország régészei a mai Európa, Közel-Kelet és Szibéria területén élt huszonhét kutyától, köztük csaknem 11 ezer évvel ezelőtt élt példányoktól származó ősi DNS-t szekvenálták.

Az eredmények szerint

A tanulmány szerint tehát a világ különböző részein élő kutyák körében megfigyelhető sokszínűség abba az időszakba nyúlik vissza, amikor még minden ember vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. „Az utcákon ma sétáló kutyák közötti különbségek egy része a jégkorszakig nyúlik vissza. A korszak végére a kutyák már széles körben elterjedtek az északi féltekén" – mondta Pontus Skoglund, a Francis Crick Intézet munkatársa.

A kutatók kimutatták, hogy az elmúlt tízezer évben a korai kutyafélék keveredtek, és megjelentek a ma ismert kutyák. A korai európai kutyákat például eredetileg sokszínűség jellemezte, a jelek szerint két nagyon különböző populációból származtak: az egyik a közel-keleti, a másik a szibériai kutyákkal állt rokonságban. Egy ponton azonban ez a sokszínűség eltűnt, és ma már nincs jelen az európai kutyákban.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Science, MTI. A kép illusztráció, nem a jégkorszak végén készült.)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.