A történet
„Apu ökölbe szorult keze vagyok.”
Nem lőjük le a nagy csavart, hátha van az olvasók között olyan, aki még nem látta az alkotást. (Még szerencse, hogy ezt baromi könnyű orvosolni, ugye?) Annyit azonban elárulhatunk, hogy a Harcosok klubja nemcsak azért többszörnézős, mert nem tudsz betelni vele, de azért is, mert olyan okosan vezeti meg a nézőjét, hogy sokan rögtön az első megtekintés másnapján visszaültek a moziba. Nincs olyan szerencséd, hogy minden apróság agyat érjen nálad akár három megtekintés alatt. Ha úgy érzed, ez a film neked már nem tud újat mondani, akkor valószínűleg nem figyeltél eléggé.
Vissza a cikkhez