Romelu Lukaku

„Emlékszem arra a pillanatra, amikor megtudtam, hogy nincs pénzünk. Magam elé tudom idézni a képet, ahogy édesanyám a hűtőszekrénynél áll, én meg nézem az arcát. Hatéves voltam, a szünetben hazamentem ebédelni az iskolából. Anyám ugyanazt adta mindennap, tejet és kenyeret. Amikor gyerek vagy, nem is gondolsz erre. Ennyit engedhettünk meg magunknak.

Majd egy nap hazaértem, és láttam, hogy ugyanúgy áll a tejjel, csak belekever valamit. Rögtön rájöttem, hogy vízzel hígítja. Nem mondtam semmit, de ígéretet tettem, megesküdtem Istennek. Pontosan tudtam, hogy mit kell tennem, és mit fogok csinálni.

(..) Bárcsak nagyapám is láthatná ezt. Nem a Premier League-ről, nem a Manchester Unitedről, a BL-ről vagy a vb-ről beszélek. Hanem arról, ahogyan élünk. Hogy a lánya jól van, nem kell a földön aludnunk, nincsenek patkányok a lakásban. Nincs több stressz és minden rendben van.”

– néhány évvel ezelőtt így foglalta össze a gyermekkorát Lukaku, aki azóta a belga válogatott történetének legeredményesebb gólszerzője lett.