A náci fosztogatás: Az európai műkincsek elrablása a II. világháború alatt

Ez nem egyetlen, jól körülhatárolható rablás volt, hanem egy teljes kontinens szisztematikus kifosztása. Adolf Hitler és a nácik művészet iránti megszállottsága odáig fajult, hogy egy külön szervezetet (Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg) hoztak létre az elfoglalt területek műkincseinek elkobzására. Céljuk a Hitler által megálmodott linzi Führermuseum feltöltése volt, de a magas rangú nácik, mint Hermann Göring, a saját magángyűjteményüket is előszeretettel gazdagították a lopott kincsekből. Több százezer, ha nem milliónyi festményt, szobrot és egyéb műtárgyat raboltak el zsidó családoktól, galériákból és múzeumokból. Olyan mesterek munkái cseréltek gazdát erőszakkal, mint Michelangelo, da Vinci vagy Vermeer. A háború után a szövetségesek „Műkincsvadászok” (Monuments Men) nevű egysége rengeteg alkotást megmentett és juttatott vissza eredeti tulajdonosának, de becslések szerint több mint 100 ezer műkincs sorsa a mai napig ismeretlen.

Az eset leghíresebb feldolgozása a The Monuments Men (Műkincsvadászok) című 2014-es film, George Clooney rendezésében és főszereplésével, ami a szövetségesek különleges egységének történetét meséli el, akik a nácik által elrabolt kincseket próbálták megmenteni.