6. Adatok a légen át

Hány lemezes? – a kilencvenes években ez a kérdés rendszeresen elhangzott a videojátékokat cserélgetők között, hiszen akkoriban még nem volt se sokgigás pendrive, se memóriakártya, se vezetéknélküli adatkapcsolat. A Mortal Kombatot szépen be kellett tömöríteni, majd szétdarabolni úgy, hogy az adatcsomagok ne legyenek nagyobbak 1,44 megabájtnál – mai aggyal szinte már értelmezhetetlenül kevés adat –, hiszen ennyi fért rá egy kislemezre. Aztán hazamentünk, a lemezeket egymás után felmásoltuk a vinyóra, majd kicsomagoltuk, és csak ezután indulhatott a móka. Szép volt így is, de belegondolni is rémisztő, mennyivel egyszerűbb lett volna egy mezei email csatolmányaként átküldeni a cuccot egymásnak.