1. Juan Manuel Fangio

• Világbajnoki címek (5): 1951, 1954, 1955, 1956, 1957
• Futamgyőzelmek: 24 (47,1%)
• Pole pozíciók: 29 (56,9%)

A csúcsra felérő argentin legenda esetében a számokat nem abszolút értékükben, hanem arányaikban kell nézni, mert így a hatékonysága mindenkin túlmutat. Nyolc szezon alatt öt világbajnoki címet zsebelt be, a versenyek több mint 47%-át megnyerte, és a kvalifikációk 56,9%-án az élről indulhatott. Ezt a szintet azóta egyetlen modern korú zseni sem tudta megközelíteni. Ha ehhez hozzáírjuk, hogy pályafutása jelentős részében már a negyvenes éveit taposta, és olyan érában kockáztatta az életét, amikor a halálos balesetek mindennaposak voltak, teljesítménye még monumentálisabbá válik. Ráadásul az öt bajnoki trófeáját négy különböző csapattal érte el, bizonyítva, hogy nem a technika, hanem ő maga volt a siker kulcsa. Bár abszolút számszerű rekordjait azóta többen megdöntötték, a sportág morális és hatékonysági csúcsán továbbra is ő áll rendíthetetlenül.